Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.
Irományszámok - 1887-995. Törvényjavaslat, a birói és ügyészi szervezet módositásáról
44 995. szám. Sö't az utolsóelőtti bekezdés még fontosabb biztositékokat is nyújt. E rendelkezés szerint, ha pl. első osztályú táblai tanácselnök főügyészszé neveztetik ki, habár rangsora szerint csak a másodosztályúak között jutna is helye, az első osztályúak közé sorozandó. A 27. §. 2. és 3. pontja alapján kir. táblai bírói, illetve főügyészi helyettesi czímmel és jelleggel felruházott birák és ügyészek az 50. §-ban megállapított 3. csoportbeliek körébe nemcsak felvéve nincsenek, de sőt a szakasz utolsó bekezdése határozottan azt rendeli, hogy ezeket a 3. pontban felsorolt állásban alkalmazottak a rangsorban mindenesetre megelőzik. Elkerülhetlen ez az intézkedés azért, mert különben megtörténhetnék, hogy a kir. táblabírói czímmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki bíró vagy járásbiró azt az elnököt, — a főügyészi helyettesi czímmel felruházott kir. ügyész azt a főügyészi helyettest, a kinek felügyelete alatt áll, a rangsorban megelőzné. Az 50. §-nak egyik legnagyobb gyakorlati haszna, miként ezt már föntebb kiemeltem, abban nyilvánul, hogy kir. táblai birák kinevezhetők lesznek vidéki törvényszéki elnökké. Mert ha megtartják fizetésüket, rangsorukat, a Il-od osztályú kir. táblabírák még igényüket is a fokozatos fizetéshez: ugy — különösen a vidéki kir. tábláknál alkalmazott kiválóbb birák is szivesen fognak vállalkozni elnöki állásokra. Az 51. §. épen azért, hogy semmi hátránynyal se járjon a kir. táblabiróra nézve az igazságszolgáltatás érdekében kívánatos ez az áthelyezés, biztositja a szabályszerű költözködési költség megtérítését is. Önként értetik, hogyha kir. táblai bíró rangsori igényének épségben tartásával törvényszéki elnökké kineveztetik: az illető kir. Ítélőtáblánál az e kinevezés által megüresedett hely szabályszerűen betöltendő. Az összlétszám és a rangsor kérdései csak főbb tételeikben nyertek a föntiekben törvényhozási szabályozást. E tételek alapján több irányú rendeleti intézkedés szükséges. Szükséges leend mindenekelőtt részletesen megállapítani a módszert, a mely szerint az összlétszámba foglalás és a rangsor megállapítása történik, meg kell határozni tüzetesen a felszólamlási eljárást stb., mert igy csak kerülhetők el a tévedések és egyoldalú megállapítások. Ezen felül — a mint már érintem — szükséges lesz azt is szabályozni, hogy a fizetési fokozattal nem járó állásban alkalmazottak közül melyek és mi módon foglaltassanak összlétszámba. Mindezek rendeleti úton czélszerűbben levén eszközölhetők, az 52. §-ba azt az az intézkedést vettem fel, hogy az e részben szükséges intézkedések az igazságügyminister hatáskörébe tartoznak. VI. FEZEZET. Ügyészek áthelyezése és a megbízás visszavonása. (53—54. §§.) 54.§§. Az 1871: XXXIII. t.-cz. 7. §-a megengedi, hogy a főügyésztől és a koronaügyésztől is megvonhassa az igazságügyminister a megbízást: de arról, hogy a főügyészek és főügyészi helyettesek hason minőségben áthelyezhetők, az 1871 : XXXIII. t.-cz. 6. §-a hallgat. Az ügyészi szervezet lényege, annak a kormányzati hatalom alá rendeltsége logikailag követeli, hogy a kormány áthelyezési joga az egész ügyészi szervezetre kiterjedjen. Eddig, midőn csak két főügyészség volt az ország területén, az áthelyezhetlenség hiánya nem volt érezhető. Másként áll a kérdés most, midőn az 1890: XXV. t.-cz. alapján már ideiglenesen is több — véglegesen pedig 11 főügyészség fog működni.
