Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.

Irományszámok - 1887-995. Törvényjavaslat, a birói és ügyészi szervezet módositásáról

38 995. szám. sok és különféle kérdés merülhet fel, melyek czélszertíen az elnöki tanács véleménye, só't esetleg határozata elé utalhatók, hogy teljesen elhibázott volna az élet szükségletei szerint változó bírósági administrativ természetű kérdések részletes felsorolásával esetleg épen oly kérdéseket kizárni, melyek természetszerűleg helyesebben, megnyugtatóbban oldhatók meg az elnöki tanácsban. Az elnöki tanács működésének körébe leszen sorozható bizonyos birói állások betöltésénél a véleményadás; a mi azonban részletesen az e tárgyban kibocsátandó rendelet által való szabályozásnak tartatik fenn. Feladatához fog tartozni az elnöki tanácsnak a véleményadás az igazságügyi administrativ kérdésekben is, a mennyiben aj tanács az elnöknek administrativ teendőkben, melyek ép ugy érinthetik a belügyvitel, tanácsbeosztás, munkafelosztás, házi ügyrend, mint akár a gazdasági természetű kérdéseket is, tanácsadóul fog szolgálni. Mindazáltal nem zárja ki a javaslat, hogy a tanács bizonyos kérdésekben mint határozó testület működjék. Ez vagy ugy lehetséges, hogy az elnök maga terjeszt bizonyos ügyeket az elnöki tanács elhatározása elé, vagy az igazságügyminister. Ha például törvényszéki és járásbirósági székhelyekre'!, biróságok megszüntetéséről vagy egybeolvasztásáról, új járásbíróságok felállításáról, területi változásokról, ügyvédi és közjegyzői kamarák kikerekitéséről stb. van szó, az igazságügyminister a kir. tábla elnöki tanácsának véleményét haszonnal értékesítheti. A tanács alakításánál főleg az vétetett figyelembe, hogy ezen administrativ hatáskörben épen a testület idősebb, tehát tapasztalatokban gazdagabb tagjai tehetnek kiválóan hasznos szolgálatot. Ezért az elnök után a testületnek rangsor szerint következő tagjai foglalnak helyet az elnöki tanácsban; és a megjelenésben akadályozott rendes tagokat a rangsorban következő birák helyettesitik. A kir. törvényszékeknél az elnöki tanács intézményét azért nem hoztam javaslatba, mert a kir. törvényszékek nagyobb része kevesebb számú tagból áll, hogysem az elnöki tanács intézménye az ehhez kötött czélt biztosító szervezetben a törvényszék keretébe illeszthető volna. Í5.§§. A jelen javaslat kiváló figyelmet fordít arra, hogy a felebbviteli biróságok, mint itélő tanácsok administrativ természetű felügyeleti intézkedésekkel ne terheltessenek. Ezért a javaslat szerint a tulajdonképeni administrativ felügyeletet a biróságok főnökei gyakorolják,- kiknek az elnöki tanács segédkezik. Mindazáltal régóta érzett hiány volt az igazságügyi szervezetben, hogy az ügyek felülvizsgálata alkalmával tapasztalt ügyviteli és eljárási rendetlenségek tekintetében a felebbviteli biróságok egyéb joggal, mint a sanctio nélküli puszta figyelmeztetéssel nem bírtak. Ez a gyakorlatban oda fejlődött, hogy vagy elmaradt a figyelmeztetés, vagy ha meg is történt, ennek a megkívánt eredménye nem volt. Az iratok felszerelése, a visszatartott iratok kiegészítése tárgyában kiadott rendelvényeknek kellő foganatjuk nem volt. Gryakran fordult elő, hogy többszöri rendelvény daczára is csak hiányosan kellő iratjegyzék nélkül, esetleg a döntő okiratok, corpus delictik stb. visszatartásával stb. érkeztek fel az iratok. Ily ügyviteli és egyéb eljárási rendetlenségek azok, a melyeknek megelőzését, és ha szükséges, kellő megtorlását czélozza a javaslat 13-ik szakasza. E szakasz rendelkezése szerint törvény kötelezné a felebbviteli bíróságokat arra, hogy ha bárminő ügyviteli vagy eljárási rendetlenséget tapasztalnak, erről a hivatal főnökét külön kiadmányban figyelmeztetni tartoznak. A javaslat tekintettel arra, hogy a felsőbb felügyeleti hatóságok épen a felügyeletben kívánatos összhang érdekében tudomással bírjanak a felsőbb bíróságoknak ily természetű határozatairól, még azt is elrendeli, hogy a kiadványok az illető bíróság közvetlen felsőbb felügyeleti