Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.

Irományszámok - 1887-995. Törvényjavaslat, a birói és ügyészi szervezet módositásáról

995. szám. 31 sőbb birói és ügyészi hatóságokkal szemben teljesen elegendő az az intézkedés, a mit a 7. §. tartalmaz. A kir. törvényszékek és kir. járásbíróságok, valamint az ügyészségek időszakonkinti köteles vizsgálatával biztosítva van, hogy az illető felsőbb felügyeleti hatóságok által teljesítendő megvizsgálás bizonyos időközökben okvetlenül ismétlődik. Biztosítva van, hogy a felügyelet leghatályosabb eszköze bizonyos folytonosságban alkalmaztatik. A javaslat a két, illetőleg egy évben a maximális időhatárokat szabja meg, mely alatt a, törvényszék és ügyészség, illetőleg járásbíróság okvetlenül megvizsgálandó; mi azonban nem zárja ki, hogy ügyvizsgálat rövidebb időközökben is teljesíttessék. Habár ugy felső, mint alsó bíróságaink és különösen ezek elnökei eddig is a legnagyobb 9. 8. készséggel támogatták az igazságügyi kormányt törvényhozási és egyéb igazságügyi igazgatási kérdésekben véleményükkel: mégis tekintettel arra, hogy ez a birói teendők körén kivül esik, annak biztosítása pedig elkerülhetlenül szükséges, hogy a birói tapasztalatok alapján adott vélemények a törvényhozási és egyéb nagyobb jelentőségű igazságügyigazgatási munkálatoknál értékesíthetők legyenek: ennélfogva a jelen szakaszban javaslatba hozott törvényhozási intézkedés nem fölösleges. Míg a 9. §. arra az esetre kötelezi a bíróságokat véleményadásra s adatok s felvilágosi- 10. §. tások nyújtására, midőn azokat a felsőbb felügyeleti hatóságok erre felhívják: addig a jelen szakasz a kir. Ítélőtábláknak és a kir. curiának hivatalból is kötelességévé teszi minden adatot összegyűjteni, a mely adat vagy azt mutatja ki, hogy a törvény az alkalmazásban hiányosnak bizonyult, vagy hogy az élet oly viszonyokat fejlesztett, a mely viszonyok ujabb törvény alkotását teszik szükségessé A legtökéletesebb törvény próbaköve is csak az élet maga. A felsőbb bíróságoknak bő alkalmuk van, a törvényeket concret életviszonyokra alkalmazott hatásukban kiismerni és kétségtelenül a legilletékesebbek annak megítélésében, miként vált be valamely törvény az életben. Az igazságügyi törvények minél alaposabb előkészítésének egyik eszközét kívánja tehát a jelen szakasz megteremteni. A szakasz második bekezdése szerint a szerzett tapasztalati adatok fölött bizottsági tárgyalás tartandó. Az elnök nemcsak egy, de több bizottságot is alakithat.. Szükséges ez a végből, mert a felmerült kérdések alapos megvitatása különös jártasságot igényelhet. Ugyancsak leginkább a szakszerűség minél belterjesebb érvényre emelése volt annak is oka, hogy bizottságok és nem teljes ülések számára tartatott fenn a kérdések megvitatása és a véleményezés. .'•'';•_'. Itt is ki kell egyébiránt emelni, hogy a javaslat a bizottsági tagok számának csak a minimumát állapitja meg és épen nem czélja kizárni több tagból álló bizottságok alakítását, ha ezt az ügy érdeke követeli. Midőn e szakasz a curiai bizottságban helyt ad a koronaügyésznek és a kir. táblai bizottságban a főügyésznek, illetőleg helyetteseiknek, ezzel nemcsak egy érintkezési ponttal többet akar teremteni, mely a birói és ügyészi szervezet között annyira kívánatos, hanem alkalmat kíván adni arra, hogy a koronaügyészség és főügyészségek főleg a büntető törvénykezés terén szerzett tapasztalataikat az illető bizottságok tárgyalásainál értékesíthessék. E két szakasz a kir. curiánál és a kir. ítélőtábláknál az elnöki tanács intézményéig ^ honosítja meg; a mely tanácsok oly nagy testületnél, mint a kir. curia és oly sokoldalú administrativ feladatok betöltésénél, minők a kir. táblák elnökeire várnak, az igazságügyi administratió terén bizonyára hasznos szolgálatot fognak tenni. A javaslat az elnöki tanács teendőinek taxativ felsorolásába nem bocsátkozik, mert oly