Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.

Irományszámok - 1887-995. Törvényjavaslat, a birói és ügyészi szervezet módositásáról

30 995. szám. 7. §. A felügyeleti jog gyakorlásának leghatályosabb eszköze az ügyvitelnek megvizsgálása. Az ügyviteli megvizsgálás eddig is gyakorlatban volt és e szakaszban újítást tulajdonképen a 2. pont tartalmaz. Eddig is kötelezve voltak a törvényszékek elnökei a járásbíróságoknak, a főügyészek a kir. ügyészségeknek ügyvitelét megvizsgálni. Az igazságügyminister pedig az 1871 : Vili. t.-cz. 5. §-a alapján biztosok utján szokta a törvényszékek és járásbíróságok ügyvitelét megvizsgáltatni. E tekintetben bizonyos rendszeresség és az, hogy a legszakszerűbb közegek teljesítsék rendszerint a törvényszékek és járásbíróságok ügyvitelének vizsgálatát, csak a jelen javaslat törvényre emelkedése után válik lehetségessé, mely a kir. tábla elnökét felügyeleti joggal ruházza f

el s arra is felhatalmazza, hogy a felügyeleti hatósága alatt álló törvényszékek, járásbíróságok, békebirák, a termény- és gabona-csarnokok külön bíróságainak ügyvitelét bármikor megvizsgálhassa. Tüzetes utasitás fog intézkedni az ügyviteli megvizsgálás módjainak részleteiről. Gondoskodni kell arról, hogy az ügyviteli megvizsgálásnál necsak a kezelési könyvek, jegyzékek, kimutatások, gazdasági és számviteli ügyek képezzék a megvizsgálás tárgyát, hanem a törvénykezés színvonaláról is kellő meggyőződést szerezzen a vzsgáló közeg és a bírói függetlenségnek teljes megóvása mellett, mindent el kell követnie, hogy figyelmeztetéseivel és utasításaival a törvényszékek és járásbiróságok judicaturai szinvonalat is emelje. Néhány részletes tételnek kifejezése azonban már a javaslatban sem volt mellőzhető. Ilyen először az, hogy a felügyeleti hatóságok a felügyeletök alatt állók sorából maguk helyett küldhetnek ki vizsgáló biztosokat. Nem szorul ez bővebb indokolásra, mert hisz az igazságügyministernek nem is lehet feladata, hogy személyesen foglalkozzék ügyviteli vizsgálatokkal, a kir. tábla elnöke, főügyész és törvényszéki elnök pedig akadályozva lehetnek és főképen a kir. tábla elnöke jöhet gyakran abba a helyzetbe, hogy egyéb teendőinek halmaza miatt, a sok időt igénylő ügyviteli megvizsgálásokkal legalább folytonosan nem foglalkozhatik. Az a tétel, hogy bíróságok ügyvitelének megvizsgálására ügyészségi tag nem küldhető ki, indokolását abban leli, hogy még a látszat is elkerültessék, mintha a biróság felügyeleti tekintetben az ügyészség alá volna rendelve. A jelen szakasz utolsó bekezdésében foglalt rendelkezésre szükség van, mert e nélkül kétely támadhatna arra nézve, hogy az általános ügyviteli megvizsgáláson kívül lehetséges-e egyes ügyben, egyes személy ellen közvetlen felügyeleti vizsgálatot tartani. Az pedig igen sok esetben kívánatos, hegy egyes ügy tüzetes felügyeleti megvizsgálás tárgyává tétessék. Különösen annak elhatározása előtt, hogy valamely panasz folytán szorgalmaztassák-e a fegyelmi eljárás vagy nem, sok esetben ily felügyeleti vizsgálat, van hivatva felderíteni a tényállást Ez még azzal az előnynyel is bír, hogy a panaszlott kellő terhelő adatok nélkül nem tétetik ki a fegyelmi eljárás kellemetlenségeinek. Míg ha ily felügyeleti vizsgálat nem volna tartható, a fegyelmi vétség czímén tett feljelentések miatt azonnal a fegyelmi eljárás apparátusát kellene mozgásba hozni, a mi, mellőzve más káros következményeket, gyakran felesleges zaklatást és munkaszaporitást idézne elő. 8. §. Mig az előző szakasz általában biztosítja a felügyeleti hatóságok számára az ügyviteli megvizsgálás jogát: addig ez a szakasz kötelezőleg írja elő, hogy mely időközben kell az egyes felügyeleti hatóságoknak az ügyviteli megvizsgálást teljesíteni. A javaslat azonban időközövikint ismétlődő Kötelező megvizsgálást a törvényszékek, kir. ügyészségek és járásbiróságok tekintetében rendel és meghatározza azt is, mely felügyeleti hatóságnak kötelessége e megvizsgálást teljesíteni. A felsőbb bíróságokra, a korona-ügyészségre és a főügyészségekre kötelező időszaki vizsgálatok előírásának szüksége nem forog fenn. Ezen fel-