Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.

Irományszámok - 1887-995. Törvényjavaslat, a birói és ügyészi szervezet módositásáról

995. szám. 29 ki kellett fejezni azt a szabályt is, hogy e részben oly intézkedések teendők, melyek lehetővé teszik, hogy a folyamatban levő ügyek vagy épen ne, vagy a lehető rövid ideig szüneteljenek. A törvénynek ez a rendelkezése biztosítékot kivan nyújtani, hogy az iratok felterjesztésének elrendelése által a felügyeleti hatóság a folyamatban levő ügyeknek menetét meg ne akaszthassa. E szakasz a panaszok elintézési módjáról intézkedik. 6 Az első bekezdés a felsőbb felügyeleti hatóságoknak kötelességökké teszi, hogy a felügyeletök alatt álló hatóságok és személyek ellen intézett panasz-kérvényt, a mennyiben ennek tárgya a felügyeleti jog körébe tartozik, elfogadják. Ezzel a rendelkezéssel a javaslat annak a visszásságnak kívánja elejét venni, nehogy esetleg a felsőbb felügyeleti hatóságok a közvetlenül náluk benyújtott panasz-kérvényeket vagy jelentkező panaszokat föltétlenül elutasítsák. A szakasz második bekezdése facultativ jogot ad a felsőbb felügyeleti hatóságoknak arra, hogy az egész panaszos ügy megvizsgálását és a kifejtendőkhöz képest teendő intézkedéseket vagy maguknak tartsák fenn, vagy a teendőket az alsóbb felügyeleti hatóságra bízzák. A panaszos ügy felügyeleti megvizsgálása különböző eredményű lehet. Vagy alaptalan a panasz, vagy alapos. Utóbbi esetben ismét vagy oly rendetlenség tapasztaltatott, melyet a felügyeleti hatóság saját hatáskörében orvosolhat és akkor megteszi a szükségesnek és czélszertínek talált intézkedéseket. Vagy a panaszos ügy megvizsgálása oly eredménynyel végződött, hogy ennek megtorlása más hatóság, pl. fegyelmi, büntető eljárás stb„ szorgalmazását vagy más kormányzati ág intézkedését teszi szükségessé. Ekkor ebben az irányban teszi meg a felügyeleti hatóság a további lépéseket. A panaszlónak joga van tudni, hogy panasza mily eredménynyel végződött. Ezért rendeli a szakasz harmadik bekezdése, hogy a panaszlót a panasz elintézéséről mindig értesíteni kell. A panaszlottnak ellenben minden panasz elintézését nem kell tudomására hozni. Néha a panasz teljes alaptalansága kiderül magából a panasz-kérvényből, vagy az alaptalanság megállapítható a nélkül, hogy a panaszlott meghallgattassák. Ily esetben teljesen fölösleges a panaszlottat azzal nyugtalanítani, hogy az ily panaszok tudomására hozassanak. Ha azonban már a panasz tárgyában meghallgattatott, a panaszlottnak érdeke mulhatlanul megkívánja, hogy az eredményről értesítést nyerjen abban az esetben is, ha a panasz alaptalannak találtatott. Az utolsó bekezdés szerint nincs elzárva sem a panaszló, sem a panaszlott attól, hogy az elintézés ellen a felsőbb felügyeleti hatósághoz folyamodhasson. Perrendszeríí határidőkkel vagy alakszerű felfolyamodások előírásával a panaszjog szabad gyakorlását megakadályozni nem lehet. De viszont az sem engedhető meg, hogy a felügyeleti hatóság intézkedéseinek azonnali foganatosítását általában felfolyamodásokkal felfüggeszteni és ezzel a felügyelet hatályos gyakorlását megzsibbasztani lehessen. A felügyeleti hatóságok a törvényekben és rendeletekben meghatározott hatáskörükben eljárnak és intézkednek. De ez nem zárja ki, hogy esetleg a felsőbb felügyeleti hatóság, a hozzá intézett folyamodás folytán újra megvizsgálhassa az ügyet és esetleg — a mennyiben erre törvény vagy rendelet felhatalmazza — az alsóbb felügyeleti hatóság intézkedését megváltoztassa. Ez a jelentősége a 6. §. utolsó bekezdésének és ez természetes következménye is a panaszjognak.