Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.

Irományszámok - 1887-995. Törvényjavaslat, a birói és ügyészi szervezet módositásáról

28 995. szám. A felügyeleti jognak ki kell terjednie az alkalmazott magaviseletére, de igen természetesen csak abból a szempontból, hogy az alkalmazott magaviselete nem-e olyan, mely a hivatali állás tekintélyét, az irányában megkívánt bizalmat megingatja, esetleg teljesen aláássa. Az 1871: VIII. t.-cz. 20. §-ának b) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el, a ki botrányos magaviselete miatt tiszteletre és bizalomra méltatlanná válik. A felügyeleti hatóságoknak kötelessége felderíteni, esetleg kinyomozni azt, hogy az alkalmazott magaviselete nem olyan-e, mely miatt a fegyelmi eljárás szorgalmazása belyén volna. A 2. pont kiemeli a felügyeleti hatóságok teendőinek egyik jelentékeny ágát, t. i. a panaszok megvizsgálását. Majd törvénytelen, majd rendellenes, majd késedelmes eljárás miatt emelnek panaszokat. A felügyeleti hatóság vizsgálat útján deriti fel: alapos-e a panasz, vagy alaptalan. A felügyeleti hatóságokat avval a joggal is fel kell ruházni, hogyha akár panasz folytán, akár hivatalból rendetlenséget vagy visszaélést tapasztalnak, a kellő intézkedéseket is megtehessék. Ez intézkedések különböző fajait általánosságban a 3. pont emeli ki; mely arról rendelkezik, hogy a felügyeleti hatóság természetesen csakis abban a hatáskörben, a melyet részére törvények és rendeletek biztosítanak — megszüntesse a tapasztalt rendetlenségeket, késedelmeskedéseket és visszaéléseket, hogy oly intézkedéseket tegyen, a melyek a további rendetlenségnek, késedelmességeknek és visszaélésnek lehetőleg elejét vegyék, és az ügymenet szabályosságát, pontosságát, gyorsaságát stb. biztosítsák; végre, hogy ott, a hol megtoldandó cselekmény vagy mulasztás forog fenn, a törvényes és szabályszerű intézkedések a megtorlás iránt foganatosíttassanak. A megtorló intézkedés módjára nézve természetesen a törvények és rendeletek irányadók. Ha tehát fegyelmi vétség látszik fenforogni, a felügyeleti hatóság a fegyelmi eljárást szorgalmazza; ha a felügyeleti hatóságnak felfüggesztési joga van és a felfüggesztés törvényes alappal bir, azt azonnal elrendeli stb. Ha büntetendő cselekmény terheli az alkalmazottat, a felügyeleti vizsgálat adatait a büntető eljárás megindítása czéljából a kir. ügyészséghez teszi át stb. A mennyiben pedig magok a felügyeleti hatóságok birnak megtorlási joggal (például az elnökök és főügyészek, az 1871: VIII. t.-cz. 28., 29. §-aiban foglalt megintési joggal, továbbá a főügyészek a jelen törvény 14. §-ába meghatározott rendbiróságolási joggal) annyiban törvényes megtorlási jogukat alkalmazzák stb. Ezeken felül szükséges volt a felügyeleti jog hatályos gyakorolhatását biztosító főbb •eszközöket is a törvényben megjelölni. Ez eszközök közelebbi megjelölését az 5—8. §-ok tartalmazzák, a melyek nélkül a felügyeleti jog hatályosan gyakorolható nem volna. E szakasz két rendelkezést tartalmaz. Egyik, hogy a felügyelet alatt állók nyilatkozattételre kötelezhetők. A másik, hogy a felügyeleti hatóság minden iratot és adatot maga elé kívánhat. Oly eszközök ezek, a melyek nélkül a felügyeleti hatóság feladatának meg nem felelhetne. Természetes, hogy csak a felügyeleti jog gyakorlásának czéljából bir a felügyeleti hatóság ezzel a joggal. Ezért van a szövegben súly helyezve arra, hogy csak a felügyeleti jog gyakorlásának czélja az, a mely a nyilatkozat vagy iratok előterjesztését igazolja. Minthogy sok esetben elkerülhetlen, hogy a panaszolt ügyre vonatkozó iratokat a felügyeleti hatóság átvizsgálja, mert különben nem szerezhetne alapos meggyőződést arról, hogy a hatósága alatt állók nem sértették-e meg eljárásukban a törvényt és rendeleteket: ennélfogva