Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.
Irományszámok - 1887-995. Törvényjavaslat, a birói és ügyészi szervezet módositásáról
995. szám. 23 Ezzel a főezél, t. i. a gyakorlati birói vizsgának a mai helyzetéből való kiemelése el lesz érve és oly állapot teremtetik, mely alatt a legnagyobb gonddal és alapossággal lehet előkészíteni az egész jogi vizsgarendszert és ennek betetőzését, az egységes gyakorlati jogvizsgát. Az eszközök, melyekkel a jelen javaslat a gyakorlati birói vizsga szinvonalat emelni óhajtja, részint a gyakorlati birói vizsga előfeltételének, részint magának a vizsgának szigorításában /illának. Ezekről a részletes indokolás ad bővebb felvilágosítást. Az 1869: IV. t.-cz. nem kivan külön képesitési kellékeket a felsőbb birói állásokra. Elég a legmagasabb birói állásra is, hogy valaki 26 éves és az ügyvédi vagy a gyakorlati birói vizsgát sikerrel letette légyen. Elég, hogy valaki évtizedekkel ezelőtt szerezte meg ezen oklevelek valamelyikét és ha azon idő óta jogi életpályán nem is volt, kinevezhető a legfelsőbb birói állomásokra is. Csaknem minden állam kisebb-nagyobb megszorítással az általános birói képesitési kellékeken felül különös gyakorlati képesitési kellékeket követel a magasabb birói állásokra. Ez képezi egyik biztositékát annak, hogy a felsőbb birói állásokba más, mint a ki a jogászi életpályán arra kellő jártasságot szerzett, nem juthat. A törvényjavaslat ide vonatkozó szakaszainak fő czélja tehát az, hogy a felsőbb birói állásokat a jogászi életpályák számára biztosítsa és ezzel a felsőbb bíróságokat megóvja attól, hogy blyanok foglalják el az állásokat, a kik a jogi pályán épen nem, vagy hosszú időn át nem működtek. Elejét veszi annak, hogy a birói pályát a magasabb birói állásban kezdhessék meg olyanok, a kik a megkivánt gyakorlati készültséggel és ismeretekkel nem birnak. Hallgatag ugyan, de azzal, hogy bizonyos minimális gyakorlati idő eltöltése képezi előfeltételét a magasabb birói állásnak, biztositji a jelen javaslat azt is, hogy a felsőbb birói állásra méltán megkivánt bizonyos korhatár elérése előtt felsőbb birói székbe senki sem juthat. A minimális gyakorlati idő 'ót és tiz évben van meghatározva. Az előbbi a kir. táblabírói és ennek megfelelő birói és ügyészi állás elnyerhetésének feltétele. Az utóbbi, t. i. a tiz évi időtartam pedig ahhoz kívántatik meg, hogy valaki curiai birói és ennek megfelelő, illetőleg ennél magasabb birói (ügyészi) állásra legyen kinevezhető. Ez mindenesetre minimális kellék, me^t rendszerint hosszabb szolgálat után lehet csak a megjelölt magasabb állásokat elérni. A vezéreszme, mely a harmadik fejezetben (»A kir. törvényszékek, kir. járásbíróságok és kir. ügyészségek szervezetét kiegészítő intézkedések«) kifejezésre jut, — a kir. törvényszékeknek, — járásbíróságoknak és kir. ügyészségeknek jelenlegi viszonyaink között keresztülvihető szervezeti megerősítése. Az a rendszer, hogy a jó erők az elsőfokú bíróságoktól következetesen el vonatnak, — hogy egy kiváló elnök, járásbiró vagy vizsgálóbíró kellő előmenetellel nem maradhat eddigi állomásán, hol a közügynek rendkívüli, gyakran alig pótolható szolgálatokat tehet — életképesnek épen nem bizonyult. És minél inkább tért foglal a perjogok területén a szóbeliség és közvetlenség elve: annál inkább áthárul a törvénykezés súlypontja az elsőfokú bíróságokra és az ott leginkább megvalósítható közvetlen és szóbeli eljárásra. Annál általánosabbá is válik az a meggyőződés, hogy az oly birói szervezet, mely a kipróbált, kiválóbb képzettségű bírákat csak akképen képes megérdemlett előléptetésben részesíteni, hogy ezektől az erőktől a törvényszékeket és járásbíróságokat rendszeresen megfosztja, gyökeresen megváltoztatandó. A jelen fejezetben foglalt rendelkezések első kezdeményezését képezik a jövőben ezen irányban nagyobb mérvben megvalósítható reformnak. A lépéseket az ily nagy organicus átalakításra fokozatosan kell megtenni. És nemcsak a rendelkezésre álló pénzerőket kell a mérlegbe vetni, hanem — a mi ily szervezeti átalakításnál még fontosabb — azt kell megfontolni, hogy a rögtöni gyökeres átalakítás nem fogna-e csak formai
