Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.

Irományszámok - 1887-1011. Törvényjavaslat, a közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről a vármegyékben

198 1011. szám. II. FEJEZET. A vármegyei törvényhatósági bizottságról. A törvényhatósági bizottság tagjainak számára, qualificatiójára és összeállításának módjára vonatkozólag fennálló, czélszeríínek bizonyult és hosszabb gyakorlat közben megszokott intézkedések legnagyobbrészt fentartatnak. Lényegesebb módosítást csak a 169. §. tartalmaz, a mely az 1870:XLII. törv.-czikknek azon intézkedését, hogy a bizottság választás alá eső tagjai 3 évenkint 6 évre választassanak, visszaállítja. Tényleg 1870 óta a bizottsági tagok választása 6 évre történt s az 1886 : XXI. t.-cz. azon rendelkezése, hogy a választási idó'szak 10 évre terjesztessék ki, életbe nem lépett, s nincs is semmi oly ok, mely az eddigi gyakorlattól való eltérést indokolná, mert azon egy ok, hogy a bizottsági tagok számának megállapítása a népszámlálással összeessék, nem elég fontos arra, hogy e végett az ezen változtatással járó nehézségek felidéztessenek. Az 1886 : XXI. törvény rendelkezésének oly alkalmazása pedig, hogy a 10 évi cyclus leteltével az összes bizottsági tagok egyszerre mind újra választassanak s ez által egyszerre mind új elemek jussanak a bizottságba, nem kívánatos. A 156. §-ban kifejezést nyer azon megoldás, hogy a törvényhatósági jogkör egy részének közvetlen intézése az állandó választmányra ruháztatik. A 157. §-nál azon változtatás javasoltatik, hogy mig az aljegyzők, alügyészek, árvaszéki ülnökök, főszolgabírók, pénztárnokok, központi számvevők, levéltárnokok és a r. t. városok polgármesterei megszűnnének csupán állásuknál fogva a bizottság tagjai lenni, a pénzügyigazgató, tanfelügyelő, erdőfelügyelő és gazdasági felügyelő, mint az egyes hivatali ágak főnökei, a bizottságban már állásuknál fogva üléssel és szavazattal bírnának. A változtatást indokolja, hogy mig egyrészről szükségtelennek mutatkozik az önkormányzati testületbe a kinevezendő megyei tisztikaiból oly nagy számot bevinni, másrészről kívánatos, hogy az egyes hivatali ágak főnökeik által a bizottságban képviselve legyenek és a bizottságnak az általa kivánt felvilágosításokat megadhassák. A 158. §-ban a bizottsági tagsági qualificatió megállapításánál az e) pont alatt »ingatlan« vagyonnak birtoka kívántatik meg az eddigi általános kifejezés helyett. A 159. §. által az 1886 : XXI. t.-cz. 24. §-ának rendelkezése változatlanul fentartatik. A, 160. §. a bizottsági tagok választását illetőleg az eljárásra nézve foglal magában útbaigazítást. A 161. §. újitást tartalmaz, mely szerint »oly megyei törvényhatóságban, hol a megyei székhely egy törvényhatósági joggal felruházott városban van, ott ugyanazon egyén lehet a megyei és városi bizottságnak is tagja«. A fennálló törvény megszorító intézkedésével szemben, helyesnek vélem a körvonalozott változtatást, hogy a megyei bizottság a székhelyen találtató intelligens városi elemnek közreműködését -- a mennyiben mindkét törvényhatóság bizottsági tagságára nézve a törvényes feltételek fenforognak — ne legyen kénytelen nélkülözni s hogy a megyei és városi