Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.

Irományszámok - 1887-1011. Törvényjavaslat, a közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről a vármegyékben

1011. szám. 193 pénzügyigazgató és az árvaszéki elnök — mindenik a maga ressortját illetőleg — megvizsgálhatja s észrevételeit a főispánnal közölheti. IV. FEJEZET. Az árvaszéki elnök és az árvaszék. A 126. §-hog. Az árvaszéki elnök és árvaszék hatásköre a jelen törvényjavaslatban közelebbről azért nem tárgyaltatik, mert a közigazgatásnak ezen, a múltban is külön törvénynyel részletesen szabályozott ágát — a mint ezt az indokolás általános részében is felemlíteni szerencsém volt — az általam szintén munkába vett s nemsokára törvényhozás elé terjesztendő »gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről« szóló külön törvényjavaslat fogja újonnan rendezni. V. FEJEZET. A jogtanácsos és az ügyészek. A 127—129. §-okho0. A jogállam eszméje megköveteli, hogy az államéletnek minden ágában a jog uralma biztosittassék, hogy közelebbről a közigazgatás terén is meglegyen azon közeg, mely a joguralom biztosításának állandó őre gyanánt szereplend. E czélból a mostani tiszti ügyészek helyett minden vármegyében jogtanácsosi állás szerveztetik, s az ezt betöltő és közvetlenül a főispánnak alárendelt jogtanácsos a mostani tiszti ügyészeknél nagyobb önállással és bővebb hatáskörrel ruháztatik fel, egyfelől azért, hogy az administrátió terén rá váró feladatoknak megfelelhessen, másfelől azért, mert a szervezendő elsőfokú közigazgatási bíróságban mint egyik biró lesz hivatva működni. A mi a jogtanácsos hatáskörét közelebbről illeti, a törvényjavaslat szerint ő leend úgy magának a törvényhatóságnak, mint a törvényhatóság területén működő összes közigazgatási hatóságoknak jogi tanácsadója s ezek megkeresésére jogi véleményt ad; a törvényhatósági önkormányzat terén őre leend a törvények-, rendeletek-, szabályrendeleteknek; fegyelmi ügyekben végzi mindazon teendőket, melyek eddigelé a tiszti főügyészt és kir. ügyészt illették; pénztárvizsgálatoknál részt vesz; a törvényhatóság bármely határozata ellen a főispán utján felebbezhet (127. §.). Hogy pedig mindezen nagyfontosságú szerep kívánt módon betölthető legyen: a jogtanácsos szavazattal biró tagja leend a vármegyei törvényhatósági bizottságnak, az állandó választmánynak, a közigazgatási bizottságnak, adóügyi szakosztálynak és az elsőfokú közigazgatási bíróságnak, szóval részt vesz minden oly testületben, hol jelenlétére szükség van s azonnal és közvetlenül tudomással fog birni mindenről, a minek szabatosan s idejében ismerete nélkül feladatai egy részét kellően el nem láthatná. A jogtanácsos maga e sokoldalú és nagyfontosságú teendők elvégzése közben a mindennapi ügyészi teendők végzésére physicailag képtelen lévén: a jogtanácsos mellett megfelelő segédszemélyzetet kellend szervezni. A szükség mérvéhez képest mellette rendszeresítendő egy vagy több tiszti ügyész feladata leend a kincstárt a közadók behajtásánál, vagy valamely minister megbízása esetén cselekvő és szenvedő perekben képviselni, a gyámügyészi teendőket ellátni. Hasonlókép a tiszti ügyész képviseli rendszerint a törvényhatóságot is peres ügyeiben, a mi azonban ennek önrendelkezési jogait egyáltalán nem zárja ki (129. §.). A tiszti ügyészek szolgálati tekintetben a jogtanácsosnak, mint közvetlen hivatalfőnöknek lesznek alárendelve. Ez alárendeltségi viszony azonban természetesen más lesz, mint egyéb KÉPVH. IROMÁNY. 1887 — 92. XXVI. KÖTET. 55