Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.
Irományszámok - 1887-1011. Törvényjavaslat, a közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről a vármegyékben
176 1011. szám. Az útiigyeknek átvétele természetszerűen maga után vonja azt, hogy a közutak létesítésére szükséges kisajátítás engedélyezése s a kisajátítás körüli eljárás szintén a belügyi tárczába jöjjön át. Az utczák és magas építkezésekhez szükséges kisajátítás pedig szintén oly természetű, hogy ennek inkább az építési rendtartás kezelésére hivatott belügyministeriumban van helye. A 8. §. szól a közigazgatási járásokról. Ezek alkotása eddig a törvényhatóságok jogköréhez tartozottIly joggal való felruháztatásuk teljesen indokolt volt akkor, midőn a közigazgatást ők hajtották végre és midőn az ő dolguk volt gondoskodni arról, hogy megfelelő számú járások felállításával elegendő járási végrehajtó hatósági szervek létesüljenek. 7. A •/. alatt csatolt kimutatás azonban azt bizonyítja, hogy az egyes járások közt feltűnő nagy aránytalanságok léteznek. Egyrészt ennek tulajdonítandó, hogy ugy a járásbirósági, mint az adóhivatali járások beosztása a közigazgatási járásoktól eltérő módon ment foganatba. Miután a nagy közönség érdeke abban áll, hogy az egyes hatóságokat, melyekkel sűrűbb érintkezésbe kerül, lehetőleg egy helyen találja: a jövőben be kell következni oly rendezésnek, hogy a háromrendtí járás, székhely és terület tekintetében összeessék. Ez csak ugy érhető el, ha a közigazgatási járások területén szükséges változások eszközlése a ministeriumra bizatik, mely nemcsak vidéki, de országos szempontok szerint fogja a járások beosztásának fontos kérdését elintézni. A ministeriuronak alkalma van a közigazgatási beosztást az igazság- és pénzügyi beosztásra való tekintettel megállapítani és azért csak igy érhető el legkönnyebben azon czél, hogy a három szolgálati ág járási beosztása összhangban legyen. Minthogy azonban kívánatos, hogy a járások beosztásához a helyi érdekek lehető figyelembevétele szempontjából a törvényhatóság is hozzászólhasson, gondoskodik e szakasz arról, hogy a járás területére és székhelyére vonatkozó változtatások elrendelése előtt az érdekelt törvényhatóság közigazgatási bizottsága meghallgattassák. A közigazgatási bizottság pedig azért szemeltetett ki, mert ez van oly elemekből egybeállítva, melyek biztosítékot nyújtanak arra nézve, miszerint a vélemény minden jogosult érdekre való tekintettel fog megalkottatni. Egyik nevezetes újitása a javaslatnak az, hogy két járásnak esetleg egy és ugyanazon székhely adható. A javaslatnak ezen intézkedése egyrészt megkönnyitendi a közigazgatási, adóhivatali és járásbirósági székhelyek azonosságának létesítését; másrészt központosítani fogja az erőket egyes vidéki központok emelése érdekében, és végre ki fogja elégíteni azt a kívánságot is, hogy a közönség hatóságait ott találja, a hova különben kereskedelmi, gazdasági és ipari érdekei vonzzák. A 9. §. kimondja, hogy a szolgálati pragmatica törvénynyel lesz szabályozandó, de egyúttal oda utal, hogy már annak megtörténtéig is gondoskodni kell a tisztviselők felelősségét és hivatali egyéb jogviszonyait érintő főelvek előzetes megállapításáról. A 10. §. azon új intézkedést tartalmazza, hogy a főispán a megye székhelyén köteles lakni. A főispánokra háramlandó teendők fontosságánál fogva, azok pontos ellátása csak ugy remélhető, ha a főispán állandóan a törvényhatóság székhelyén lakik. E .nélkül nem felelhetne meg annak az állásnak, melyet a javaslat a II. Részben megállapít. . • •> '
