Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.
Irományszámok - 1887-1011. Törvényjavaslat, a közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről a vármegyékben
1011. szám. 175 Annak megvilágítása végett, hogy minő összegű' és czímű értékek kezeltetnek a vármegyei pénztárak által, becsatolom 2*/. és 3-/. alatt az 1889. évi deczember 31-ki zárlat alapján 2/. és 3 1 /. készült összeállításokat, melyek egyike vármegyékként ugy a vármegye tulajdonát képező, valamint annak letéti kezelése alatt álló, nemkülönben felügyelete, illetőleg rendelkezése körébe cső ingó értékek sommás kimutatását, másika pedig azon értékeknek czímek szerint megoszló összegeit tartalmazza. E két összeállítás adatot nyújt annak megállapításához is, minő összegek fognak a vármegyék pénztárából az adóhivatali kezelésbe átmenni. Megjegyzem, hogy e kimutatások a vármegyék ingatlan értékeit nem tartalmazzák. A 6. és 7. §-oh szerint az út- és vámügyek, valamint a kisajátítási ügy egy része átmegy a belügyminister kezelése alá. Az útügyek más államok legnagyobb részében is a belügyi igazgatás keretébe tartoznak, miután ezek természetüknél fogva a belügyi igazgatás szálaival szorosan össze vannak fűződve. Hogy az útügyek most nálunk is a belügyi tárcza körébe szándékoltatnak átvétetni, ez egy természetes fejlődés és átalakulás eredménye. A régi földmívelés-, ipar- és kereskedelmi ministerium és közmunka-közlekedési ministerium áz 1889 : XVIII. t.-cz. folytán külön földmívelési és külön kereskedelmi ministeriummá alakult át, miután egyfelől a földmívelési, másfelől a kereskedelmi és közlekedési érdekek fejlődése és kidomborodása e megosztást kívánatossá tette. Az új kereskedelmi ministerium a kereskedelmi és közlekedési nagyfontosságú ügyek ellátásával kellőleg igénybe van véve, s ezen ministeriumnak csak előnyére válik, ha az útügyektől megszabadulván, működését kizárólag a kereskedelmi és vasúti és ezzel szoros összefüggésben álló ügyeknek szentelheti. Különben az útügyeknek a közmunka- és közlekedési ministeriumban való kezelése még inkább indokolható volt akkor, midőn minden műszaki közeg ezen ministeriumnak volt alárendelve ; ezen helyzet azonban megszűnt az által, hogy a folyammérnökök és a culturmérnökök már most is a földmívelési ministerium alatt állanak. Igaz ugyan,, hogy a közutak is közlekedési ereket képeznek s hogy azok megalkotása és fentartása körül a szakszerű ellátás nem nélkülözhető, mely tekintetből azoknak a többi közlekedési ügyekkel kapcsolatban maradása indokoltnak látszik. Ámde újabban a közutaknak közlekedési természete mégis annyiban változott, hogy a vasutak nagymérvű fejlődése folytán a közlekedés, különösen a kereskedelem czéljaira első sorban a vasutak szolgálnak, s a közutak inkább a helyi közlekedés szempontjából birnak fontossággal. A műszaki szolgálat kívánalmainak pedig ép ugy megfelelhet a belügyminister, — ha ugy a központban, mint a vidéken megfelelő műszaki közegekkel rendelkezik, — mint a hogy például az egészségügyi szolgálatnak a belügyi tárczához tartozását annak szakszerű oldala nem zárja ki. Azonkívül eltekintve attól, hogy az útügyek igazgatása a vármegyében, a járásban, a községben, tehát az egész vonalon a belügyi szak alá tartozó administrativ közegek közreműködését teszi szükségessé, a közmunka- és útügy ellátása az általános administratióval oly szorosan Összefügg, annak pénzügyi része a vármegyék házi pénztárát oly közelről érinti, hogy e szolgálati ágnak legfőbb fokon á belügyministerium által ellátása nemcsak elvi, de kétségbevonhatlan gyakorlati indokokból kívánatosnak, sőt természetszerűnek is mondható. Az azonban a dolog természetében fekszik, hogy a vámügyi teendők- körül, ezeknek a kereskedelmi szempontokkal szorosan összefüggése miatt, a belügyi és kereskedelmi ministeriumnak egyetértő intézkedése indokolt.
