Képviselőházi irományok, 1887. XXVI. kötet • 992-1035. sz.

Irományszámok - 1887-1011. Törvényjavaslat, a közigazgatás és az önkormányzat rendezéséről a vármegyékben

172 1011. szám. A jelen törvényjavaslat elkészítésénél tekintettel voltam arra, hogy megtörténjék mindaz, mi-a jó közigazgatás érdekében szükséges, de figyelemmel voltam arra is, hogy ne csak elméletek, hanem a gyakorlati szükség alapján induljak, s hogy az ország sajátlagos viszonyaira kellő tekintet legyen, azért a létező intézményekbői fentartottam mindazt, mi a jó közigazgatás elveivel összeegyeztethető, de kiküszöböltem mindazt, mi a felállított elvekkel összeegyeztethető nem volt. Minthogy a törvényhatósági szervezet önmagában csak ugy állapitható meg helyesen, ha egyidejűleg a városi és községi szervezet főbb vonásai is ösmeretesek, azért kötelességemnek tartom erre nézve a következőket előterjeszteni. S A törvényhatósági joggal felruházott városoknál nem látok akadályt arra nézve, hogy ezekben a közigazgatási hatósági teendők egy részét választott közegek végezzék; mert a községi önkormányzatot ott, hol arra az anyagi és szellemi képesség megvan, megvalósitandónak és fejlesztendőnek tartom. E tervnek további követelménye azonban az, hogy egyrészről az igazgatás általában szigorú állami felügyelet alá vétessék, és ennek alkalmas szerve biztosittassek, másrészről, hogy egyes igazgatási ágak, mint pl. a közrendészet és közegészségügy, az állami igazgatásnak tárgyai közé Boroztassanak. Ezen eljárás mellett a városok szabad fejlődése, de az igazgatás sikeres volta is biztositható lesz. A rendezett tanácsú városok és községek szervezése a viszonyok különbözőségénél fogva, különböző szempontok alá esik. A rendezett tanácsú városok jelenlegi helyzetüknek megfelelő önkormányzati jogkörrel ruházandók fel, e mellett azonban az állami közigazgatás közvetítése körül az állami tisztviselők részére kellő befolyás biztosítandó. A községek szorosan megkttlönböztetendők ahhoz képest, a mint az állami közigazgatás feladatának saját közegeikkel való végrehajtására képességgel birnak, vagy nem birnak. A kisközségek e képességgel nem birván, azok ezentúl is csoportokba, körjegyzői körzetekbe, lesznek foglalandók, és e csoport élére — ugy a hogy azt a szőnyegen levő javaslat tervezi - a kinevezés alá kerülő körjegyző fog helyeztetni, egyrészről a közigazgatás föladatainak ellátása, másrészről a tisztán belügyekre kiterjeszteni tervezett községi önkormányzat ellenőrzése czéljából. Különben ezen községek szervezetében is megmarad a képviselő-testület és a képviselőtestület által választandó községi elöljáróság; de mindkettőnek hatásköre csakis a helyi autonómia keretébe utalt teendők elhatározására és végrehajtására lesz kiterjesztve; az elöljáróság tagjai ezenfelül kötelezendők, hogy a körjegyző alatt a közigazgatási teendők teljesítése tekintetében a község határán belül közreműködjenek. A nagyközségeknél szükségesnek mutatkozik, hogy ezek két osztályba soroztassanak. * Az egyikbe kivált az alföldön előforduló oly nagyközségek tartoznának, melyek minden kellékkel birnak arra nézve, hogy tágabb önkormányzattal ruháztassanak fel. Ezek a rendezett tanácsú városoktól annyiban különböznének, hogy a járási hatóság felügyelete alá fognának helyeztetni, s a rendezett tanácsú városok hatósági szervezeténél egyszerűbb szervezettel fognának elláttatni. A másik osztályba oly nagyközségek lesznek sorozandók, melyek a kisközséget csak népesség és területnagyság tekintetében múlják felül, de sem elegendő anyagi, sem elegendő szellemi erővel nem birnak arra, hogy más jogkörrel ruháztassanak fel, mint á mely az előadottakhoz képest a kisközségekre nézve is terveztetik. Az ezen osztályba tartozó nagyközségek akár önmagukban képezhetnek különálló