Képviselőházi irományok, 1887. XXIV. kötet • 900-938. sz.

Irományszámok - 1887-911. Törvényjavaslata, Istóczy Győző képviselőnek, az otthon mentesitéséről

• 911. szára. 79 A mentesített otthonról és tartozékairól a 23. §. értelmében felveendő külön hagyatéki leltár tehát e részben is kiváló fontossággal bir; mert annak alapján constatálható az, mily vagyonrészek, mennyi érték jutott a leszármazó törvényes örökösöknek, esetleg a szülőknek, illetve az öröklésre hivatott özvegy férfinak vagy özvegy nőnek a mentesített otthonhoz tartozó ingatlanok és ingóságok értékéből, a mely örökség, illetve örökségi jutalék után ők nem felelősek az örökhagyónak olyan adósságaiért, a melyek ennek életében a mentesített otthon és tartozékai ellenében érvényesíthetők nem voltak. Hogy pedig a most megjelölt örökösöknek ezen fontos joga illusoriussá ne tétethessék az által, hogy a haszonélvező özvegy, esetleg tán reá gyakorolt pressio folytán vagy más egyéb okokból utólag jóváhagyását adhatná az elhalt tulajdonos olyan adósságaihoz, a melyek ennek életében a mentesített otthon ellenében érvényesíthetők nem voltak, — a jelen törvényjavaslat 26. §-ában ki van mondva az, hogy a haszonélvező özvegy által, a tulajdonos elhalta után adott ilyetén utólagos jóváhagyás a mentesített otthon és tartozékaira szintúgy, mint ezek értékére nézve, semmis és jogérvénytelen. Az otthonmentesités jogkedvezménye azonban csak a szorosan vett családra: a családfőre, feleségre és törvényes leszármazókra való tekintetből lévén a törvény által megadva, a kikhez örökösödés esetén, nézetünk szerint, még az életben levő szülők is veendők, — az oldalági törvényes örökösök, valamint a házastárson, törvényes leszármazókon és szülőkön kivül levő egyéb végrendeleti örökösök az otthonmentesség kedvezményében semmi tekintetben sem részesülnek s igy, a mennyiben ezek az örökhagyó mentesített otthonához tartozó javakban örökösödnek, — ezen örökségük, illetve örökrészük erejéig is felelősek az örökhagyónak minden, még olyan tartozásaiért is, a mely tartozások miatt az örökhagyó életében az otthonra és tartozékaira végrehajtás nem volt is vezethető. XII. FEJEZET. A mentesített otthon megszűnte és megszűnésének következményei. A 28. §-hoz. A mentesített otthon, mint ilyen, megszűnik, ha az a czél, a mely miatt az otthonmentesités jogkedvezménye a törvény által megadatott, többé el nem érhető, illetve megszűnt. Megszűnik tehát a mentési tett otthon a házastárs nélkül elhalt tulajdonos halálával, továbbá a haszonélvezetre jogosult özvegy férfinak vagy özvegy nőnek az elhaltával, illetve ezeknek leszármazó törvényes örökösök létében újabb házasságra léptével. Ezen esetek beálltával tehát az otthonhoz tartozott ingatlanoknak, az otthonmentesités által való jogi megkötöttsége véget ér. Azonban azokból az örökösök által saját maguk részére új mentesített otthon alapitható, a mennyiben ők is bírnak az otthon-alapithatásra megkívántató törvényes kellékekkel. A mentesített otthon megszűnte folytán pedig egyúttal a telekkönyvből az otthonmentesitésre vonatkozó feljegyzés is kitörlendő. A 29. §-hog. A jelen indokolás általános részében az otthonmentesités intézményének jogi és gazdasági jellege már bőven kifejtve lévén, itt csakis arra utalunk, hogy az otthonmentesités törvényes kedvezménye nem az ingatlanhoz kötött jog, hanem az ingatlan birtokosának a személyes joga, a mely jog tehát harmadik személyekre át nem ruházható. Ebből pedig önként folyik az, hogy az otthonhoz tartozó ingatlanok, elidegenítés esetén elvesztik az eladó személyéhez kötött mentességi kedvezményt, melyet azonban a vevő, saját személyére nézve szinte megszerezhet, ha az otthonalapitásra nézve bir azon személyes kellékekkel, melyek a jelen