Képviselőházi irományok, 1887. XXIV. kötet • 900-938. sz.

Irományszámok - 1887-911. Törvényjavaslata, Istóczy Győző képviselőnek, az otthon mentesitéséről

78 911. »zám élvező özvegy, a 4. §-ban körülirt formalitások betartása mellett, jóváhagyását adja, nincs ok arra, hogy a természetbeni osztály s az ennek folytán esetleg szükséges eladás miért ne történhetnék meg. A haszonélvező özvegy férfit vagy özvegy nőt azonban az ezen esetekben adott jóváhagyó nyilatkozatának azon esetleges joghátránya elől a törvénynek megóvnia kell, hogy t. i. ezen jóváhagyó nyilatkozata ne vétessék olybá, mintha azzal saját haszonélvezeti jogáról lemondott volaa. Ugyszinte az otthonhoz tartozó ingatlanokra az örökösök saját adósságai miatt csakis a haszonélvező özvegy által azok bekeblezhetése iránt a 4. §-ban körülirt formalitások betartása mellett adott jóváhagyó nyilatkozat alapján keblezhető be vagy jegyezhető elő a szerződési zálogjog, és pedig ez azon okból, mivel különben az örökösök ilyen adósságai miatt a mentesített otthonból őket illető részre végrehajtások vezettethetvén, örökrészük esetleges elárverezése folytán idegenek nyernének résztulajdoni jogot a családi otthonra, a mi alterálhatná bizonyos mértékig a családi otthonnak ebbeli jellegét. Mert igaz ugyan, hogy a végrehajtási törvény 156. §-a a mentesitett otthonra nézve hatályon kivül helyeztetik a jelen törvényjavaslat folytán hozandó törvény 25 .§-a által, amely 25.§. értelmében egy vágy több örököstárs ellen intézett végrehajtás ecetében, tekintet nélkül a közös ingatlan értékére, minden esetben csakis a végrehajtást szenvedő örökös vagy örökösök tulajdoni hányadára rendeltethetik el az árverés;— mégis, tekintettel a közös tulajdonostársi viszony számtalan kellemetlenségeire és inconvenientiáira, a haszonélvező özvegy kezében sértetlenül fentartani czélzott családi otthon békéjét, az otthonra nézve a családtól idegen személyek közös tulajdonostársakká válhatásának hátrányaitól lehetőleg megóvni kell. Viszont a 24. §-ban a haszonélvező özvegy férfit és özvegy nőt is meg kellett óvni attól a veszélytől is, nehogy az örökösnek vagy örökösöknek a mentesitett otthonra, illetve ebből őket illető örökrészre bekeblezett saját adósságaik bekeblezhetése iránt adott jóváhagyó nyilatkozata olykép magyaráztathassék, mintha azzal az özvegy férfi vagy özvegy nő sajat haszonélvezeti jogáról lemondott volna, vagy pedig mintha az örökösök ilyetén saját adósságaiért személyes kötelezettséget vagy kezességet vállalt volna magára. XI. FEJEZET. # Az örökösök és az örökhagyónak hitelezői közötti jogriszony. A 26. és 27. §-ókhoz. A 23. §-nak azon intézkedése, hogy az otthonhoz tartozó javak, a tulajdonos elhalta után az örökhagyó egyéb hagyatékától különválaszfandók s mint külön hagyatéki tömeg kezelendők, további indokolását találja a jelen törvényjavaslat 27. §-ában is. Ugyanis -az otthonmentesités jogkedvezménye nemcsak azt foglalja magában, hogy a mentesített otthon és tartozékai a tulajdonos életében, ennek adósságai és egyéb tartozásai miatt — kivéve a 11. §-ban foglalt kivételes követeléseket, — végrehajtás alá nem vonhatók, s igy azokra nézve az otthon és tartozékai nem felelősek; hanem az otthonmentesités intézménye azt is foglalja magában, — s a jelen törvényjavaslat e részben is követte az északamerikai unióbeli államok homestead-exemptionális törvényeinek a ,példáját, — hogy a nemkivételes követelések miatt, az otthon és tartozékai értékének erejéig^ a leszármazó törvényes örökösök, sőt az öröklésre hivatott szülők sem felelősek, valamint nem felelős a túlélő házastárs sem, akár végrendelet utján, akár hitvestársi örökösödés utján jutott is az otthon és tartozékai tulajdoni jogához.