Képviselőházi irományok, 1887. XXIV. kötet • 900-938. sz.

Irományszámok - 1887-911. Törvényjavaslata, Istóczy Győző képviselőnek, az otthon mentesitéséről

911. szám. 61 tésére nézve külön törvényes szabályok vannak hatályban. Ekkép tehát az otthonmentesitésnek az ily módozata az ingatlanok forgalmára és a tulajdonosnak a hitelképességére nézve is bénitőlag hatna, — eltekintve attól, hogy az otthonul tekintendő ingatlan részeknek végrehajtás esetében a végrehajtást szenvedő fél egyéb ingatlanaitól való szükségszerű különválasztása a végrehajtási eljárást is hosszadalmassá és bonyolulttá tenné. Mindezen nehézségek azonban kikerülve lesznek akkor, ha az otthonmentesités törvényes kedvezményeit maga részére biztosítani kivánó tulajdonosnak a törvény kötelességévé teszi azt, hogy mentesítendő ingatlanait pontosan kijelölve, a telekkönyvi hatóságnál a mentesilés feljegyzése végett bejelentse. A földtulajdonos, ezen lépése által önként, szabad akaratból veti magát alá mindazon törvényes jogmegszoritásoknak is, a melyekkel a rnentesités jogkedvezménye jár; a mentesitett otthon pedig ezen az utón egy, a priori ugy jogilag, mint a természetben pontosan körülhatárolt egységgé válik, a melynek fekvésére, kiterjedésére és minőségére nézve egyszer-mindenkorra minden kétség kizárva van, s a mentesitett otthon összes jogviszonyairól a telekkönyv mindenkinek minden perczben teljes és tökéletes felvilágosítást nyújt. Ilykép aztán az otthonmentesités intézménye a mi jogrendszerünkbe felvett hitbizományi intézménynyel is némi részben analóg intézménynyé válik, lévén a hitbizomány alakítása is facultativ s a hitbizományi kötelékbe tartozó ingatlanok bizonyos előre kijelölt s ilyenekül telekkönyvezett birtokok. Mindezen tekinteteknél fogva, a jelen törvényjavaslat 1. §-a tehát kimondja, hogy a telekkönyvi tulajdonosnak joga van, mentesítendő otthonul bizonyos mennyiségű ingatlanait kijelölni, — a miből folyik az is, hogy ezt tenni kötelessége is, ha az otthonmentesités törvényes kedvezményeit biztosítani akarja magának. A tulajdonosnak egyébként teljesen a szabad tetszésére van hagyva az, hogy a törvény által meghatározott maximális területmennyiséget hol és birtokának mely részéből akarja kijelölni mentesítendő otthonul. Ezen otthon bizonyos mennyiségű földterületből s a rajta levő lakóházból és gazdasági épületekből áll. A dolog természete hozza tehát magával, hogy a mentesitett területmennyiségnek az értékével körülbelül arányban kell állnia a rajta levő s az ingatlan tartozékait képező épületek terjedelmének és értékének is, — vagyis, hogy a mentesítendő ingatlanon csakis olyan egy lakóház és csakis annyi gazdasági épület lehet, a mily és illetve mennyi a törvényileg mentesíthető ingatlannak az értékét mértéken túl felül nem haladja, és e mellett a földmíveiésre szolgáló, birtok czéljára szolgál. Az amerikai otthonmenlesitési törvények nagy részének s a többi között Iowa államnak az Ír/, alatti mellékleten közölt otthonmentesitési törvénye nyomán haladva tehát a jelen törvényjavaslat kimondja, hogy a kijelölt ingatlanon csakis egy lakház és csakis az ezen egy lakházhoz tartozó gazdasági épületek lehetnek; valamint nem jelölhetők ki mentesítésre oly ingatlanok sem, a melyeken valamely gyártelep, kastély vagy pusztán a fényűzés czéljára szolgáló villa van építve. Szükséges ez az intézkedés azért, nehogy a földmívesnek a sorsát biztosítani czélzó otthonmentesités örve alatt a mentesitett ingatlanon nagyértékűi terjedelmes épületek lehessenek vagy később emeltessenek, a mely épületeknek a mezei gazdászat czéljára szolgáló mentesitett földbirtok míveléséhez egyáltalán semmi közük. b) A második, e §-nál előzetesen eldöntendő kérdés az volt: kiterjesztessék-e az otthonmentesités törvényes kedvezménye az összes ingatlanokra, t. i. ugy a mezőgazdasági czélra szolgáló földbirtokra, mint a városi házbirtokra, avagy pedig csak a mezőgazdasági földbirtoknak adassék-e az meg ? Az északamerikai Unió államainak egy részében ugyanis nemcsak a mezőgazdasági földbirtokok képezik az otthonmentesitésnek tárgyát, hanem városi házbirtokok is, ezeknek a maximális földterülete, az egyes államok törvényei szerint V* holdtól (acre) egész egy holdnyi