Képviselőházi irományok, 1887. XXIV. kötet • 900-938. sz.

Irományszámok - 1887-911. Törvényjavaslata, Istóczy Győző képviselőnek, az otthon mentesitéséről

56 911. szám. A baj megvan: ezt senki se tagadhatja, de nem is tagadja. Mi e bajnak az orvoslására az amerikai otthonmentesités intézményének a behozatalát ajánljuk. A ki jobbat tud ennél, — ám álljon vele elő; — de mielőbb ; mert periculum in mora. A magyar földbirtokot fenyegető veszélyekről szólva, distinguálnunk kell. Mert voltaképen csakis a közép- és kisbirtok van az általunk ecsetelt veszélyektől fenyegetve: a nagybirtok, legalább ez idő szerint, még nem. A nagybirtokot ez ideig védi a fldeicommissum. A hitbizományi nagybirtoknak tehát nincs szüksége otthonmentesitésre sem. A hitbizományi intézmény — bármi anomáliákkal járjon is nemzetgazdasági tekintetben, — Magyarországon mindeddig népszerű intézménynek mondható. A magyar nép szívesen eltekint attól, hogy a hitbizományi kötelék a haza földjének egy nevezetes részét kivonja a szabad forgalomból. Szívesen eltekint pedig a magyar nép ettől, mert a magyar nép csak azt tekinti, hogy a hitbizományi intézmény a régi történeti, főúri családok fenmaradását biztosítja, amely régi történeti, főúri családokat a magyar nép továbbra is a nemzet élén akarja látni, — s mert a magyar nép jól tudja azt, hogy, ha a hitbizományi intézmény eltöröltetnék, a magyar születési arisztokraczia helyébe ma az új, a plutokratikus börze-arisztokraczia lépne. És épen ezen okból, a hitbizományi intézmény nálunk ma csakis a börze-arisztokracziában és az annak uszályhordozójává szegődött álliberális sajtóban birja ellenségeit. De, ha a magyar nép, a közép- és kisbirtokos osztály, a nagybirtokot, főúri családainkat szívesen látja megvédve a hitbizományi intézmény által, — viszont méltán megvárhatja a középés kisbirtokos osztály azt. hogy quod uni justum,'alteri aequum legyen; s hogy, ha a nagybirtokot védi. törvényileg a fldeicommissum, — adassék meg a közép- és kisbirtoknak legalább az otthonmentesités törvényes védelme, a mely bizony ugy is sokkal csekélyebb védelmet képes nyújtani a közép- és kisbirtoknak, mint a hitbizományi intézmény a nagybirtoknak. De az otthonmentesités mégis legalább nyújt valamelyes védelmet, — természetesen a középbirtokosnak csak annyiban, hogy, a mennyiben a capitalismus kiforgatja őt a birtokából, legalább fenmuad részére, végső refugiumul, akisbirtokot képező mentesített otthon. Mert sajnos, de a mi viszonyaink között nem mehettünk odáig, — legalább mi ezt nem tartottuk lehetőnek, —mint ment az Egyesül tÁllamok több államának a törvényhozása azzal, hogy az otthonmentesitést a 160—200 holdas (acres) középbirtok területhatáráíg terjesztette ki. Mi jól tudjuk előre azt, hogy a mi sajnos közviszonyaink mellett, sok oldalról még az általunk proponált húsz kataszteri holdnyi maximumot is túlságosnak fogják találni. Hátha még a magyar mentesített otthon területmaximumát 100 — 150 kataszteri holdban hoztuk volna javaslatba. Tehát törvényes védelmet kérünk legalább a kisbirtok részére! Mai jogrendszerünk mellett, a hitbizományi intézmény által nem védett földbirtok, a bírói végrehajtás tekintetében is fölötte mostoha sorsban részesül. Az 1881. évi LX. törvényczikkben foglalt végrehajtási törvény 51. §-a, az ingóságoknak végrehajtás alól mentesített részére nézve, a mezőgazdát egyenlő elbánás alá veti a nem mezőgazdákkal; s ezen §-nak csakis p) és r) pontjai vonatkoznak csakis a mezőgazdákra. A p) pont szerint ugyanis végrehajtás alá nem esik s ennélfogva le sem foglalható »a végrehajtást szenvedő és háznépe eltartásához szükséges egy tehén, vagy e helyett a végrehajtást szenvedő választásához képest négy juh vagy négy kecske, ugyszinte ezen állatok részére egy hónapi időtartamra szükséges takarmány«. A végrehajtási törvény 51. §-ának r) pontja szerint pedig végrehajtás alá nem esik s ennélfogva le sem foglalható »a végrehajtást szenvedő által tulajdonul birt s általa házilag mivelt vagy miveltetett szántóföldek bevetéséhez szükséges vetőmag 5 hektolitert meg nem haladó mennyiségben«. Továbbá a végrehajtási törvény 67. §-a következőleg intézkedik: »Mezei gazdálkodással foglalkozó egyéneknek azon igavonó jószágai és gazdasági eszközei, a melyek, saját tulaji