Képviselőházi irományok, 1887. XXIV. kötet • 900-938. sz.

Irományszámok - 1887-911. Törvényjavaslata, Istóczy Győző képviselőnek, az otthon mentesitéséről

5f 911. szám. #

hogy értelmét és erkölcsi erőit a béke műveire és az ipari foglalkozásokra irányozza, és igy hozzájáruljon a nemzeti vagyonosodáshoz, jóléthez és haladáshoz. *) Morill C. J. biró következőleg nyilatkozott: »Nem valőszinű, hogy a törvényhozásnak az a szándéka lett volna, hogy az ültetvényest, vagy a földmívest minden lehető módon kedvezményezze. A törvényhozás a földmívesnek azt mondva, hogy 200 holdnyi (acres) földet kiválaszthat magának, a melyet őacultura legmagasabb fokára emelhet, s a melyen mindazt létesitheti, a mi csak hozzájárulhat valódi vagy képzeleti szükségleteinek a kielégítéséhez, — és hogy az ő otthona soha se lesz megtámadva a hitelező által, hanem az, mint az ő családi otthona, minden időben tiszteletben fog tartatni, — ez bizonyára nem csekély ösztönzés egy férfiúra nézve arra, hogy a mezőgazdaságra szentelje magát. A törvényhozás biztosítva a feleséget és anyát arra nézve, hogy ő valamelyik vidéki kerületbe visszahuzódhatik és Texasnak kiterjedt tájain egy, a város jeleneteitől és csábításaitól ment szabad helyet választhat ki magának, s ott gyermekeit biztosan felnevelheti; — ugyszinte tudni azt, hogy míg ő a saját otthonát széppé és kényelmessé teszi és benne kedvteléseinek hódolhat, — ez az otthon^ az ő otthona, s hogy végül bármi szerencsétlenség érje is férjét, akár az üzletben, akár testében, vagy szokásaiban, ez az otthon biztosítva van ő neki és azt tőle és gyermekeitől senki el nem veheti: — mindez bizonyára meggyőző érv a falusi élet mellett.< Arkansas állam főtörvényszéke egy általa hozott ítéletnek az indokolásában a következőket mondja :'>A közjólétet szintúgy, mint az egyes polgároknak a jólétét szem előtt tartó felvilágosult állami politika volt az, a mely az otthont mentesítő törvény megszavazását diktálta, a mely törvénynek nyilvánvaló szándéklata az, hogy minden önálló háztartással biró egyénnek vagy családfőnek biztosítson egy otthont, egy székhelyet, a melyen ő javításokat tehet és a melyet ő kényelmessé alakithat, s a hol a család fedve lehet és mindazon pénzügyi szerencsétlenségeknek a következményeitől menten élhet, a mely pénzügyi szerencsétlenségeket még a legokosabb és a legélesebb eszű ember se tud mindig kikerülni. **) Be Long volt minister, Nevada állam alkotmányozó Gonventjében, az otthonmentesitési törvényjavaslatot elfogadásra ajánlva, következőleg szólt: »Az otthonmentesités eszméje ama régi angol elven alapszik, hogy minden embernek a háza az ö vára, s hogy az az ő szentélye és menedékhelye az"élet minden gondjai elől és mindazon üldözések elől, melyeket a világ reája hozhat. Alkotmányunkat a szerint kell alakitanunk, hogy ezt a szándéklatot végrehajtsuk. Akkor a férfiú azon biztonság és büszkeség érzetével, a melyet a családnak a feje szeret élvezni házi ügyeiben, foghat hozzá otthonának a kiszépitéséhez és felékesítéséhez. Akkor ezt azzal a teljes öntudattal teheti meg, hogy a törvénynek semmiféle csapása, a szomszédnak semmiféle kapzsisága tőle ezt a házi oltárt el nem veheti, minekutána ő azt oly helyül készitette, a hol ő élni és halni remél, s a hol neje és gyermekei lakni fognak *) »The Constiijution of this State (North Carolina) adopted in 1868 was the commencement of a more humane and enlightened policy on this subject. The results of the rebellion had rendered a large number of our people bankrupt in fortune, and the Gonvention of 1868 delermined to insert a provision in our organic law to preserve the liberty of an honest and infortunate debtor, and to secure a home for his family, and thus induce him to remain in our midst, and encourage and enable himby honest indusiry to assist in restoring wealth and prosperity in the State. Our feudal ancestors regarded the home and person of the citizen as belongingto the State, and necessary to its security, prosperity and power. In allowingthe homestead and abolishing imprisonment for debt, except for fraud, the Gonvention adopted the same wise policy, but for a far higher object, — not for the purpose of making the citizen a ready and efficient soldier in war, but to encourage him and enable him to direct his intellect, and energies in the árts of peace and the pursuits of industry, and thus contribute to national wealth, prosperity and advancement«. — Seymour D. Thompson: »A Treatise on the Homestead and Exemption Laws«. **) »It was an enlightened public policy, looking to the generál welfare as well as to üiat of the individual citizen, which dictated the passage of the homestead act; and the obvious intent of the act is to secure to every householder or head of a family a home, a place of residence, which he may improve and make comfortable, and where the family may he sheltered and live beyond the reach of those finandal miffortunes, which evén the most prudent and sagacious cannot always avoid«. — Seymour D. Thompson : »A Treatise on the Homestead and Exemption Laws.«