Képviselőházi irományok, 1887. XXIII. kötet • 869-899. sz.

Irományszámok - 1887-882. Törvényjavaslat, az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetében való segélyezéséről

8S2. szám. 181 Miután egyes egyletek nem lehetnek azon helyzetben, hogy elszórva levő tagjaik orvosi kezeléséről és gyógyszerek beszerzéséről gondoskodhatnának, a törvényjavaslat megengedi, hogy ily pénztárak e helyett a táppénzeket felével felemelve fizethessék ki (76. §.). XIII. Vitás kérdések. A betegsegélyző pénztárak ügyvitelénél kétféle vitás kérdéseket kell megkülönböztetni : 1. olyanokat, melyek a munkás és munkaadója között a bérlevonások tekintetében merülhetnek fel vagy melyek a pénztár és a munkaadó közt a fizetendő járulékok iránt táraadnak és melyek ennélfogva a bérfizetésre vonatkozó kérdésekhez hasonló természetűek, tehát az 1884. évi XVII. törvényczikk 176. §-a szerint az iparhatóságra, illetőleg az ipartestület békéltető bizottságára bizandók. Ezen ügyek tekintetében az illető Ítélettel meg nem elégedő fél 8 nap alatt a rendes bírósághoz fordulhat; 2. olyanokat, melyek a bizto-itott tagok és a pénztár közt a segély mennyisége vagy minősége tekintetében merülnek fel. Ily vitás kérdésekben, melyek a pénztár belső kezelésére vonatkoznak, az iparhatóság nem igen avatkozhatik és ezeket bírói útra vinni sem volna czélszerü. Ily vitás kérdések eldöntésére egy, az alapszabályok utján szervezendő belső közeget, a választott bíróságot kellett alkotni, mely minden jogorvoslat kizárásával dönt. Magától értetődik azonban, hogy a pénztár kezelése és egész eljárása felett őrködő hatóság uny egyesek panaszára, valamint hivatalból is a tagok jogainak épségben tartása tekintetében befolyását gyakorolni köteles leend. XIV. Az eljáró hatóságok. Az ipari alkalmazottak betegség esetében való segélyezése és az e czélra létesített pénztárak ügye mint tulajdonképeu iparügy, a dolog természeténél fogva és általában véve legczélszerűbben az iparhatóság hatáskörébe utalandó és minthogy a pénztárak, kivéve néhány vállalati és építési pénztárt, többnyire rendezett tanácsú vagy törvényhatósági joggal felruházott városokban fognak létesíttetni, a városi iparhatóságok lesznek legtöbb esetben illetékesek (80. §.). Ezen iparhatóságok nemcsak vitás ügyek eldöntésére, hanem főkép a pénztáraknak folytonos ellenőrzésére, ha kell, ügyeinek vezetésére és elintézésére, a számadások és a pénzkezelésnek megvizsgálására lesznek hivatva. Mindezek kellő foganatosítása tekintetében a kereskedelemügyi ministert illeti a főfelügyelet, ki egyszersmind nemcsak a közigazgatási, hanem a közegészségügyi szempontból felette fontos statistikai adatokat is gyűjti (84. §.). XV. Büntető határozatok. Az ezen törvényjavaslatban foglalt határozmányok ellen elkövethető és megfelelő pénzbüntetésekkel büntetendő kihágások a bejelentések elmulasztására, betegségek színlelésére és a pénztárt károsítható összejátszásra vonatkoznak. A büntetések minimuma kihagyatott, mert ily kihágások oly csekélyek is lehetnek és oly szegény munkások által követtethetnek el, hogy bár büntetlenül nem maradhatnak, még a legcsekélyebb minimum is túlszigorúnak mutatkozhatnék és az ipartörvény gyakorlati alkalmazása kimutatja, hogy kivételes esetekben az ott felsorolt legcsekélyebb büntetésnél sokkal kisebbet czélszerfí alkalmazni (85. §.). A büntetéspénzek a törvényjavaslat szerint az illető kerületi pénztár javára forditandók, mert ezen humanisticus intézmény ily pénzbüntetések által is segélyezendő és ily módon is a nagyobb részben a legszegényebb osztály által fizetendő járulékok lejebb szállítása válhat lehetségessé (86. §.).