Képviselőházi irományok, 1887. XXII. kötet • 754-868. sz.
Irományszámok - 1887-765. Törvényjavaslat, a kisdedóvásról
56 765. szám. A kisdedóvó-intézetekben erkölcsileg és értelmileg fejlesztett gyermek sokkal könnyebben fogja az iskolai tanulás nehézségeit legyőzni és az elemi iskolák eredménye szembetűnőleg emelkedni fog, a mely eredményt még értékesebbé teendi azon körülmény, hogy a kisdedóvodák módot nyújtanak majd a magyar nyelv tanításának előkészítésére s igy hazánk nemzetiségeinek megkönnyitik a közös államnyelv megtanulását. A nagy gyermekhalandóság súlyosan nehezedik Magyarország népesedési viszonyaira. 1886. évben a halálozás (az összes halálesetek százalékában számítva) voltf: 0—1 éves korban 32*60 és az 1—5 éves korban 18'i3. Az európai államok általában ezeknél előnyösebb arányszámokat mutatnak ki. Kétségtelen, hogy ezen kedvezőtlen viszonyt hazánkra nézve a gyermekek kellő felügyeletének hiánya, az orvosi segély igénybevételének elmulasztása okozza, s ezért mindenesetre javulni fog az arány a kisdedóvás általánosításával, mely nemcsak módot fog adni, sőt kötelezi a munkára menő szülőt, hogy gyermekét védett helyen gondozásra adja, de az állandó orvosi felügyeletet is biztosítja a gyermekek számára. Tudva van, hogy mily károkat okoznak a felvigyázat [nélkül magukra hagyott gyermekek. Az 1887. évről a törvényhatóságoktól begyűjtött, bár még mindig hiányos adatok szerint azon évben 210 tűzesetet idéztek elő gyermekek. Elégett 729 ház és 631 gazdasági épület egészen, bennégett 15 ember, elveszett 1.013 háziállat s az elégett tárgyak összes értéke 459.954 forint volt. De ez még távolról sem fejezi ki az összes kárt, melynek azon évben a gyermekek voltak okozói, mert a tűzesetek legnagyobb részének (mintegy 65%-nak) oka teljesen ismeretlen és valószínűleg ezek egy tekintélyes részét szintén gyermekek okozhatták. Legtöbb tűzvészt a gyermekek áprilistól októberig idéznek elő, vagyis azon hónapokban, midőn a föld népe leginkább el van foglalva külső munkával s a gyermekek magukra maradnak minden felügyelet nélkül. A hézagos adatokból is kitűnik a nemzeti vagyonnak nagymérvű károsodása, de bizton hihető, hogy a kisdedóvodák és különösen a korlátoltabb anyagi viszonyokra számított menedékházak hathatós tényezők lesznek e károsodás csökkentésére. A mi a törvényjavaslat intézkedéseit illeti, ezekre nézve nem lehetett példa gyanánt venni más ország hasonló határozmányait, mert Közép-Európa államai közül, melyekhez kulturális tekintetben Magyarországnak is csatlakozni kell, csak Francziaország rendez l.o általános törvénynyel a kisdedóvást 1886. évben, csakhogy a franczia »écoles maternelles<-ek, melyek már az elemi tanítást is beviszik a kisdedóvodákba, a mi viszonyainknak nem felelnek meg. Németországban a kisdedóvást teljesen a társadalom, egyesületek gondozzák. Hollandiában Belgiumban, Svájczban a társadalom és a községek teljesítenek fontos feladatot e téren. Ausztriában csak az 1872-ben kiadott ministeri rendelet határozatai irányadók, melyek a gyermekkertek, óvodák és bölcsődék közt tesznek különbséget s azok kellékeit tárgyalják, a nélkül, hogy minden irányban kötelezőleg intézkednének. Nálunk a kisdedóvás ügye a már meglevő alapokon fejlődhetik legjobban s a törvény is csak ugy fog viszonyainknak leginkább megfelelni, ha a létező intézményeket fejleszti, szaporítja és rendezi. Ezért a jelen törvényjavaslat a tényleg létező keret kibővítését s a szükséges intézkedéseknek abba beleillesztését tartalmazza, figyelemmel más haza törvényeknek analóg és czélszerű rendelkezéseire. A törvényjavaslat VIII. fejezetében tárgyalja a kisdedóvás egész ügyét. Főelvek gyanánt, általánosságban kimondja: a szülők és gyámok viszonylagos kötelezettségét a gyermekeknek kisdedóvó-intézetekbe járatására nézve, ennek megfelelően a községeknek szintén viszonylagos kötelezettségét ily intézetek állítását illetőleg, továbbá a kisdedóvásnál a rendszeres tanítás
