Képviselőházi irományok, 1887. XXII. kötet • 754-868. sz.

Irományszámok - 1887-765. Törvényjavaslat, a kisdedóvásról

765. szám. 57 teljes mellőzését s a kisdedóvás czéljaira képesitett, magyarul tudó kisdedővónök és dajkák alkalmazását. Egyedül ezen elvek végrehajtása mellett lehet nálunk kellő eredménye a kisdedóvásról szóló törvénynek. A népoktatási törvényben kimondott tankötelezettségnek köszönhetni nagy részben az 1868. óta azon a téren elért eredményeket. Ugyanígy kell tennünk a kisdedóvás érdekében is. Nemcsak alkalmat kell adni a szülőknek és gyámoknak, hogy gyermekeiket a kisdedóvás czéljaira szolgáló intézetekbe küldjék, de a mint a szükség megkivánja, kötelezni is kell őket arra. A nagy gyermekhalandóság, hátrányos népesedési viszonyaink megkövetelik, hogy kényszerrel igyekezzünk a tapasztalt hiányokon javitani. És ha városainkra és községeinkre a törvényjavaslat szerint új terhek hárulnak is, bőven fog kamatozni minden kiadás a jövő nemzedék el nem maradható szaporodása és fejlődése által. A tanitás teljes kizárása és szakavatott egyének alkalmazása biztosítékai lesznek annak, hogy a kisdedóvás elé tűzött feladat a gyermekek testi vagy szellemi túlterhelése nélkül a nevelés legmegfelelőbb eszközeivel fog megoldatni. A törvényjavaslat szakaszainak egyes intézkedései a következőkben találják indokaikat. I. FEJEZET. Á kisdedóvás feladata és az e czélra szolgáló intézetek. 1. §-hoz. A törvény a kisdedóvás feladatát csupán a 3—6 éves gyermekekre terjesztheti ki oly módon, hogy a feladat végrehajtása tekintetében kötelezőleg is rendelkezik, mert csak a 3 éves kor az, midőn a gyermekek általában már huzamosb ideig nélkülözhetik az anya jelenlétét, a 6 éves korban pedig a gyermekek az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 1. §-a szerint elemi népiskolába járásra vannak kötelezve. Nehogy azonban a 3 éven alóli, de nem csecsemőkorban levő gyermekek a kisdedóvás czéljaira szolgáló intézetek jótéteményeiből egészen kizárva legyenek, ez iránt a 8. §. tartalmaz facultativ intézkedést. 2, §-hoz. A községek nagyon is különböző vagyoni körülményei nem engedik meg, hogy mindenütt egyenlő módon legyen gondoskodva a kisdedóvásról. Ezért a különböző vagyoni és közművelődési viszonyokhoz alkalmazkodva, többféle fokozatot kellett meghatározni a kisdedóvás czéljaira szolgáló intézetek közt. Vagyonosabb és műveltebb lakosságú városokban és községekben a nagyobb költséget igénylő kisdedóvodákat állithatni, melyekben egyszersmind a gyermekek értelmi fejlesztésére is nagyobb gond fordittatik. Szegényebb községek viszonyainak megfelelnek a kevésbbé költséges menedékházak és bár az állandó menedékházakban a gyermekek értelmi fejlesztése a testi gondozással egyenlő mértékben történik, addig már a legszegényebb községekben a nagy munkaidő alkalmával magukra hagyott gyermekek megóvására rendelt nyári menedékházaknak inkább csak a testi ápolás lesz czéljok. A javaslat első sorban kisdedóvónőket emlit, mert a kisdedek nevelésére és ápolására kiválóan a nők vannak hivatva, mig a férfi arra csak kivételesen alkalmas. A javaslat nem zárja ki ugyan ezen pályáról a férfiakat, de az elsőséget a nőknek adja. KÉPVH. IROMÁNY. 1887 — 92. XXII. KÖTET. 8