Képviselőházi irományok, 1887. XXII. kötet • 754-868. sz.

Irományszámok - 1887-815. Törvényjavaslat, a győr-sopron-ébenfurti vasut-részvénytársaság némely ügyeinek rendezéséről

264 815. szám. okmány 16. §-ának 3-ik pontja értelmében az alaptőkéből készpénzben kihasítva s az alapszabályok 70. §-a értelmében az elsőbbségi kötvények évjáradékának fedezése után fenmaradó jövedelmi fölöslegből évenkint 2—5%-kal gyarapítva, az 1888. évi számadási fozárlat szerint 233.214 frt 83 krt tett. Az első helyen emiitett tartalékalap terhére az 1884/87. évek alatt közgyűlési jóváhagyás és ministeri engedély mellett különféle új építkezések és beszerzések hajtattak végre, sőt az 1888. év végével mutatkozó 139.800 frtnyi maradvány is immár fel használtnak, illetve lefoglaltnak tekintendő, a mennyiben ezen maradvány terhére, szintén közgyűlési jóváhagyás és kormányi engedély mellett már az 1889. [évben folyamatba tétettek a Rába-hidnak vasszerkezetre való átépítése 60.000 forint, s a lajta-ujfalusi határállomásnak kibővítése, átalakítása és felszerelése 41.100 frt költség erejéig. Ezen tartalékalapból tehát már csak alig számbavehető összeg áll rendelkezésre; s igy a további beruházások költsége, nevezetesen pedig a legutóbb, vagyis az 1889. év folyamán beszerzett forgalmi eszközök 190.000 frtnyi költsége is, a második helyen emiitett tartalék terhére lett volna utalandó, ezen fedezeti módozat azonban, figyelemmel arra, hogy a forgalmi eszközök szaporításán kivül, a vasut-részvénytársaság részint közforgalmi, részint hadászati szempontból a pályatesteu többrendbeli beruházást vett kilátásba, s ezek közt nevezetesen a Rába-parthoz egy szárnyvonalnak, s a Rába-parton egy rakodóhelynek kiépítését máris elhatározta, 8 az 1889. év folyamán tényleg meg is kezdte, mely létesítmények a tartalékalapnak a forgalmi eszközök 190.000 frtnyi költségeinek fedezése után még rendelkezésre állandó mintegy 43.000 frlnyi maradványát, minden valószinííség szerint teljesen felemesztendik, s e szerint a fejlődő forgalom fokozottabb igényei folytán jövőben is minden esetre szükségessé váló további új beruházásokra, nem maradt volna megfelelő alap rendelkezésre, alkalmazható nem volt, hanem legczélszerűbbnek mutatkozott, hogy a második tartalékalap igénybevétele mellőztetvén, a már felhasznált első tartalékalap pótlásául a társaság által felvenni szándékolt új elsőbbségi kölcsön utján egy új beruházási alap képeztessék. Bár ezek folytán az új kölcsön felvétele, s ez utón egy új beruházási tartalékalap képzése teljesen indokolt, mindazonáltal a jelen esetben a kölcsön felvétele az engedélyokmány 30. §-ának a) és l) pontjai, illetve a ívasutengedélyezési szabályrendelet 10. §-ának i) pontja értelmében a kormány által saját hatáskörében azért nem volt engedélyezhető, mert egyrészt a társaság által kért bélyeg- és adókedvezmények miatt az engedélyokmány idevágó határozmányának alább kifejtendő értelmezése szerint a törvényhozás engedélyének kikérése szükséges, s mert másrészt a társaság részéről azon igény is támasztatott, hogy a felveendő új kölcsön az engedélyokmányszeríí megváltási évjáradék majdani megszabásánál szintén számba vétessék, — mely kérelem közigazgatási utón szintén nem volt teljesíthető. Az engedélyokmány 28. §-a szerint a részvények szelvényei 30 évig adó-, bélyeg- és illetékmentesek, továbbá megengedtetik, hogy az első kiadású elsőbbségi és törzsrészvények, ideértve az ideiglenes jegyeket is, bélyeg- és illetékmentesen adassanak ki, s végre a tőkeszerzés czéljából kiállítandó minden szerződés, beadvány vagy bármely más okirat, bélyeg- és illetékmentes lesz. Ezen határozatokból kifolyólag a társaság részéről elfoglalt azon álláspontra nézve, hogy az új czímletekre az adó- és illetékmentesség a fentidézett engedélyokmányi határozatok értelmében igénybe lenne vehető, alapos kételyek merültek fel, a mennyiben ugyanis az 1872. évi XXVII. t.-cz. által beczikkelyezett engedélyokmány 28. §-a csak a törzs- és elsőbbségi részvények, s illetőleg az 1874. évi XXX. t.-cz. B) pontja alapján az utóbbi czímletek helyébe lépett elsőbbségi kötvények első kihasitására, s azok szelvényeire nézve biztosítja a bélyeg- és illetékmentességet, arról ellenben, hogy a későbbi tőkeszaporitás következtében kibocsátandó új czimle-