Képviselőházi irományok, 1887. XXII. kötet • 754-868. sz.

Irományszámok - 1887-807. A közigazgatási bizottság jelentése, Irány Dániel országgyülési képviselő ur által "az 1879:L. t.-cz. módositása iránt" benyujtott törvényjavaslat tárgyában

224 807. szám. 807. szám. A közigazgatási bizottság jelentése, Irányi Dániel országgyűlési képviselő ur által „az 1879: L. t.-cz. módositása iránt" benyújtott törvényjavaslat tárgyában. Irányi Dániel országgyűlési képviselő ur >a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről* szóló 1879 : L. t.-cz. módositása iránt egy törvényjavaslatot nyújtott be, melyet a képviselőház f. évi május hó 14-én tartott 375. számú ülésében 3.877. sz. a. előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közigazgatási bizottsághoz utasított. Nevezett képviselő ur e javaslatban az 1879 : L. t.-cz. 31. és 32. §-ainak, mely szerint: »»zon állampolgár, ki a magyar kormány vagy az osztrák-magyar közös ministerek megbízása nélkül tíz évig megszakítás nélkül a magyar korona területének határain kívül tartózkodik, elveszti magyar állampolgárságát. A távollét folytonossága megszakittatik az által, ha az eltávozott magyar állampolgárságának fentartását az illetékes hatóságnak bejelenti, vagy újabb útlevelet szerez, vagy valamely osztrák-magyar konzuli hivataltól tartózkodási jegyet nyer, vagy valamely osztrák magyar konzuli község anyakönyvébe beiratik* ; továbbá, mely szerint: »a magyar állampolgárságnak ily módon történt elvesztése kiterjed a távollevő férfinak vele élő nejére és vele levő, atyai hatalom alatt álló kiskorú gyermekeire* — törlését s az ezekkel összefüggő néhány más szakasznak módosítását indítványozza. Javaslatát támogatja azzal, hogy véleménye szerint a puszta távollétei nem elegendő arra, hogy valaki a vele született állampolgári jogtól megfosztassák. Hivatkozik Európa több állama és az amerikai Egyesült-Államok törvényeire, melyek ez elvnek hódolnak. Idézi Gogordan és Bluntschli kiváló államjogászokat —utal az egyre növekedő kivándorlásra és következtetést von le a magyar törvényhozásban a múltban uralkodott jognézetről. A közigazgatási bizottság beható tárgyalás alá vévén a javaslatot, a t. háznak annak elvetését javasolja, mert: nem a puszta 10 évi távollét az ok, mely miatt a törvény az állampolgári jog elvesztését kimondja — időzhet ugyanis valaki külföldön megszakítás nélkül hosszabb időig is e jogkövetkezmény hátránya nélkül —hanem a hozzá fűzött azon feltételnek, hogy az illető minden 10 év alatt egyszer bejelenteni tartozik állampolgárságának fentartását — nem teljesítése. Az állampolgári kötelék fentartása tehát tisztán az egyéni szabad akarattól függ, melyet a törvény nem old fel, hacsak az illetőnek saját cselekvéuye, jobban mondva: mulasztása nem járul hozzá, hogy t. i. hazája iránti