Képviselőházi irományok, 1887. XXII. kötet • 754-868. sz.

Irományszámok - 1887-800. Irányi Dániel képviselő és társai törvényjavaslata, az 1879:L. törvényczikk módositásáról

19* 800. szám. Melléklet a 800. számú irományhoz. Indító okok, „az 1879 :L. törvényczikk módosításáról" szóló törvényjavaslathoz. Az 1879: L. t.-cz. az állampolgári jogok elvesztésének okai közé a 20. §-ban a távol­léteit is számítja, kijelentvéna 31. §-ban, hogy >azon állampolgár, ki a magyar kormány vagy az osztrák-magyar közös ministerek megbízása nélkül tíz évig megszakítás nélkül a magyar korona területének határain kivül tartózkodik, elveszti magyar állampolgárságát. A távollét folytonossága megszakittatik az által, ha az eltávozott magyar állampolgárságának fentartását az illetékes hatóságnak bejelenti, vagy újabb útlevelet szerez, vagy valamely osztrák-magyar konzuli hivataltól tartózkodási jegyet nyer, vagy valamely osztrák magyar konzuli község anyakönyvébe beiratik. A 32. §. szerint pedig a magyar állampolgárságnak ily módon történt elvesztése kiterjed a távollevő férfinak vele élő nejére és vele levő atyai hatalom alatt álló kiskorú gyerm ekeire <. Nem bocsátkozva az állampolgárság elvesztése többi okainak bírálatába, csupán ezen két szakasz törlését s az ezekkel összefüggő néhány más szakasznak módosítását indítványozom a benyújtott törvényjavaslatban. Indítványozom pedig, mert azokat sem magában igazságosaknak, sem, különösen hazai viszonyainkat tekintve, czélszerűeknek nem — sőt egyenesen károsak­nak tartom. Nem igazságosak, véleményem szerint azért, mert a puszta távollétei, tartson az hosszabb vagy rövidebb ideig, magában nem elegendő arra, hogy valaki a vele született állampolgári jogtól megfosztassák. Ez, nézetem szerint, csak akkor történhetik, ha az illető vagy maga mond le világosan honosságáról s véteti fel magát más állam kötelékébe, vagy olyasmit tesz, a mi ezen szándékát tényleg elárulja s valósitja, mint például ha hazai kormányának engedelme nélkül idegen állam szolgálatába lép. Ezen elvnek hódolnak, Németország és Ausztria kivételével, Amerika és Európa szabad és polgárisult államai. így nevezetesen a spanyol 1837-iki alkotmány szerint a honosságot az veszti el, a ki idegen államban honosittatott vagy a király engedelme nélkül idegen államtól hivatalt vállalt. Az olasz polgári törvénykönyv első fejezete első czikkének 11. szakasza pedig igy szól: a polgári jogot elveszti 1., a ki arról a saját lakóhelyén levő polgári tisztviselő előtt tett nyilat­kozattal lemond és idegen országba teszi át lakását; 2., a ki külföldi honosságot szerez;

Next

/
Thumbnails
Contents