Képviselőházi irományok, 1887. XXII. kötet • 754-868. sz.
Irományszámok - 1887-773. Az igazságügyi bizottság jelentése, "a kir. itélőtáblák és kir. főügyészségek szervezéséről" benyujtott törvényjavaslat tárgyában
773. szám. 123 773. szám. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a kir. ítélőtáblák és kir. főügyészségek szervezéséről" benyújtott törvényjavaslat tárgyában. Az 1868 : LIV. törvényczikk a magyar állam területén két királyi táblát szervezett, egyet Budapesten, a másikat Maros-Vásárhelyen. A kir. táblák szervezetének e megállapításánál nem igazságügyi szempontok voltak irányadók; az állami, a politikai érdek nevében kivántatott e merev centralisatio és ennek minden egyéb érdeket alá kellett rendelni. A magyar állam eszméje, mely az absolut korszakban nemcsak politikailag, de területileg is fel lett bontva, megkövetelte azt, hogy az alkotmány visszaállítása után mellőztessék minden intézkedés, mely az alig visszaszorított particularismusnak újabb tápot nyújtani s ez által a nemzeti egység eszméjét gyengíteni lett volna képes. De ha a törvényhozás eljárása az akkori viszonyok között politikai szempontból indokolt volt is, a kir. tábla megállapított szervezete csakhamar olyannak bizonyult, mely az alkalmazott birák és elnökök minden ügybuzgósága, önfeláldozó tevékenysége daczára az igazságszolgáltatás érdekeinek megfelelni teljesen alkalmatlan volt. A törvényhozásnak rövid időközökben mindig foglalkozni kellett a kir. Ítélőtáblán mutatkozó bajok mikénti orvoslásával, az elégtelen birói személyzet szaporításával. A hozott rendszabályok elégtelenek voltak a budapesti kir. ítélőtáblán csak félig is kielégítő állapotot teremteni, világos bizonyítékául annak, hogy egy tizenöt millió lakossal biró, 5.400 négyszög-mértföldet meghaladó államban két, középfokú hatóságot képező királyi tábla feladatát sikerrel nem teljesítheti. Hozzájárult ehhez, hogy a közvélemény mai perjogunk gyökeres átalakításának reformját mind hangosabban követelte. A kir. ítélőtábla judicaturájának hiányossága és a perjog gyökeres módosításának szüksége, — halaszthatlanná tették a kir. ítélőtábla mai központosított tarthatatlan szervezetének olyképen való átalakítását, hogy az a létesítendő szóbeli s közvetlen eljárás keretébe minden rázkódás nélkül azonnal be legyen illeszthető. A beterjesztett törvényjavaslat tehát egy már rég érzett szükségnek felel meg és a bizottság beható tárgyalás után helyeselte és magáévá tette annak azon kiindulási pontját, hogy a kir. ítélőtáblák szervezete, mint a büntető és magánperjog átalakításának, a helyes igazságügyi administratio életbeléptetésének előfeltétele, minden további halogatás nélkül hajtassék 16*
