Képviselőházi irományok, 1887. XXII. kötet • 754-868. sz.

Irományszámok - 1887-772. Törvényjavaslat a kir. törvényszékek és kir. járásbiróságok székhelyeinek és területeinek meghatározásáról

122 772. szám. biztositja ama törvényszéki székhelyek részére is, a melyek eddig csak rendelettel állapíttattak meg. Ezekben előadtam általánosságban okaimat, a melyek alapján a jelen javaslatnak elfogadását kérni szerencsém van, de egyúttal kötelességemül ismertem legalább főbb vonásokban összefoglaló jelentést tenni azokról az intézkedésekről is, a melyek a törvényszékek és járásbíróságok száma, székhelyei és területkörei tárgyában történtek és megjelöltem azokat az akadályokat is, a melyek a kormányt a törvényhozás által különböző határidőkhöz kötött s a jelen indokolás során többször kiemelt javaslat előterjesztésében gátolták. Ezekhez az egyes szakaszok felvilágosításául csak néhány megjegyzést kell fűznöm, i. §. Ot törvényszék, u. m. a budapesti kir. kereskedelmi és váltó törvényszék (1871 : XXXI. t.-cz. 9. §., 26. §. stb.), a karánsebesi, fehértemplomi, pancsovai (1873 : XXVII. t.-cz. 15. §.), továbbá a szolnoki (1885 : III. t.-cz. 2. §.) jelenleg is törvénybe van foglalva. Ezeken kivül szintén törvény (1880 : XXXVII. t.-cz. 39. §.) ruházza fel a budapesti és marosvásárhelyi kir. törvényszékeket a külön ügybirósági hatáskörre], tehát székhelyeikről közvetve szintén törvény szól Hasonlóképen a pestvidéki kir. törvényszék is fölemlittetik az 1881 : XVII. t-cz. 72. §. második bekezdésében. Ellenben a többi törvényszéknek székhelye csak rendeletben jelöltetett ki. Ez is egyik ok, hogy az az épen nem indokolható állapot, mely szerint csakis néhány törvényszék székhelye legyen a törvény erejének védelme alá helyezve, megszűnjön. E szakasznak czélját egyébiránt már föntebb kifejtettem. 2. §. A járásbíróságok székhelyeit és területeit, továbbá a törvényszékek területeit a ministerium az eddigi törvényes felhatalmazások alapján is rendelettel változtathatta meg. E szakasz tehát az általános indokolásban bővebben előadottak alapján tulajdonképeu az eddigi felhatalmazásokban foglalt jogkör fentartását czélozza. 3. §. Az általános >hatályon kivül helyezésit záradékon felül e szakasz még a könnyebb áttekinthetőség szempontjából részletesen is felsorolja a törvényeknek hatályon kivül helyezett rendelkezéseit. 4. §. A jelen szakasz a szokásos végrehajtási záradékot tartalmazza. Az igazságiigyminister mellett még a ministeriumot is azért szükséges a végrehajtással megbízni, mert a jelen javaslat 2. §-a szerint a járásbíróságok székhelyeit, területeit és a tör vényszékek területeit a ministerium változtathatja meg. Ennek az intézkedésnek oka pedig az, hogy a bírósági székhelyek és területek megállapitásánál a többi kormányzati ág hatásköréhez tartozó viszonyokra (közlekedési eszközök stb.) de főleg a közigazgatási és törvénykezési beosztás között szükséges összhangra különös figyelmet kell fordítani. Budapesten, 1890. évi április hó 28-án. Szilágyi Dezső s. k., m. kir. igatsdgügyminister.