Képviselőházi irományok, 1887. XXII. kötet • 754-868. sz.
Irományszámok - 1887-771. A közoktatásügyi bizottság jelentése, "a középiskolákról és azok tanárainak képesitéséről szóló 1883:XXX. törvényczikk módositása tárgyában" benyujtott törvényjavaslatról
108 771. szám. zet culturpolitikájának a felöl gondoskodni, hogy azon tanulók, a kik a tudományok egynémely ágaiban majdan mint önálló búvárok, vagy legalább mint hivatásszerű szakférfiak, tanárok, óhajtanak benső hivatásérzetöktö'l sarkalva működni, de még oly tanulók is, a kik ezen követelményektől eltekintve, hajlamot éreznek magukban a görög irók művei eredeti szövegének megérthetésére törekedni, már a középiskolai tanfolyam keretén belül annyira alapos előkészítést nyerhessenek a görög nyelvből, miszerint az egyetemen e szakba vágó tanulmányaikat kellő sikerrel betetőzhessék: ámde azt, hogy a XIX. század végével a gymnasiumi tanulók azon nagy tömege, a mely fentjelzett czélokra nem törekszik, ezen nehéz nyelvnek kényszerfí tanulása által megakadályoztassék abban, miszerint a modern ismeretkörnek legkorszerűbb tananyagában kellő előmenetelt tehessen, ezt ma már csak egy oly culturpolitika kivánhatja, a mely összetéveszti az emberi művelődés rég túlhaladott fejlődési phasisainak követelményeit a jelenkor és a jövő általános műveltségi igényeinek legfontosabb mozzanataival, és nem birván fölülemelkedni a múltból öröklött oktatásügyi politika szűk látkörén, s hagyományos előítéletein, még ma is el szeretné hitetni a világgal, hogy nem századunk nagyszerű vívmányainak és a minden művelt modern állampolgártól első sorban megkövetelhető ismereteknek komoly elsajátítására sikeresen irányulható gymnasiumi előkészítés biztosítja az általános műveltség megszerezhetését a gymnasiumon, hanem a mentől több, illetőleg, kivétel nélkül valamennyi felsőbb osztálybeli gymnasiumi növendék által kényszerítve tanulgatott, de végeredményben csakis néhány gymnasiumi növendék által némi sikerrel elsajátítható görög grammatika. Teljes mérvben méltányolja tehát a bizottság a törvényjavaslat alapgondolatát, a mely módot kivan nyújtani azoknak, a kiknek erre hajlamuk és hivatásuk leendett, a görög nyelvnek már a gymnasiumon kellő elsajátithatására, de egyúttal gyümölcsözőbbé kívánja lenni a gymnasium többi tantárgyainak oktatását azon, jóval nagyobb számú növendékekre nézve, a kiket a görög nyelv kényszerű tanulása — az eddigi bŐ tapasztalatok szerint — sem a gymnasiumi tanfolyam alatt, sem majdani tan- és életpályájukon semmiféle szellemi előnynyel nem kecsegtethet, sőt csakis azon túlterheltségnek lehet áldozataivá, a mely túlterheltség veszélyeitől megóvni a hazai ifjúságot a törvényhozásnak nem kevésbbé fontos föladata, mint a józanul korszerű paedagógiának. Legkevésbbé sem zárkózik el a bizottság azon tudat elől, hogy mélyen gyökerező hagyományos fölfogással száll szembe a vallás- és közoktatásügyi minister javaslata, és hogy oly ellenérvekkel kell megküzdenie, a melyek nemcsak bevett, mondhatni, nemzetközileg érvényesült didaktikai nézetekre, de egyúttal a művelt külföld bizonyos fokig hasonló közoktatásügyi intézményeinek e részbeni mozdulatlanságára hivatkoznak: ámde sokkal fontosabbnak tartja a bizottság a haza érdekét, mint mindezen ellenérveket, bármennyire követeljék is a maguk számára az orthodoxia csalhatatlnnságát. Midőn a bizottság a vallás- és közoktatásügyi minister álláspontját a magáévá teszi, oly tények tanúságtétele után indul, a melyeknek logikája kérlelhetetlen. 1883-ban a XXX. törvényczikk megalkotása által úgyszólván csak törvényhozási megerősítést nyert, és nem ekkor hozatott be először a görög nyelvnek minden felsőbb osztálybeli tanulót kötelező oktatása hazai gymnasiumainkra. Eltekintve egyfelől azon körülménytől, miszerint a görög nyelv kötelező oktatását már a zay-ugróczi tanterv a protestáns gymnasiumokra nézve életbeléptette, másfelől pedig azon bevégzett ténytől, miszerint az ötvenes években az úgynevezett Thun-rendszer alatt a görög nyelv összes hazai gymnasiumainkon már a harmadik osztálytól fölfelé nemcsak mint rendes tantárgy szerepelt mind végiglen, de az érettségi vizsgálatoknak is egyik legszigorúbban ellenőrzött tárgyát képezte, — újabb időben, már a hetvenes évek eleje óta taníttatik a görög nyelv összes gymnasiumainkon, mint kötelező tantárgy a mostanihoz hasonló mérvekben: ésigy nem csupán a jelenlegi rendszernek törvénybe iktatásától, vagyis 1883-tól, de már legalább is a hetvenes évek elejétől kell számítani azon időt, a melynek
