Képviselőházi irományok, 1887. XXII. kötet • 754-868. sz.

Irományszámok - 1887-771. A közoktatásügyi bizottság jelentése, "a középiskolákról és azok tanárainak képesitéséről szóló 1883:XXX. törvényczikk módositása tárgyában" benyujtott törvényjavaslatról

771. szám. 109 folyamában a görög nyelv kötelező' oktatása a maga óhajtott gyümölcseit a gyakorlatban meghozhatta volna. S vájjon minő eredményeket mutatott föl e húsz év folyamában a görög nyelvnek minden felsőbb osztálybeli tanulót rendszerint cgyiránt kötelező oktatása? Távolról sem felelt meg azon czélnak, a mely végett a görög nyelv, mint rendes tantárgy gymnasiumainkra behozatott. A gymnasiumot elvégzett tanulók túlnyomó nagy többsége nem képes a legegyszerűbb görög mondatot lefordítani, még szótár segítségével sem; és nem hogy elmeképző vagy jellemedző hatást nyerhetett volna a görög remekírók mú'veinek tanulmányozásából, csak egy rettegett vagy megutált tantárgy által okozóit túlterheltség nyűge alatt sínylődött, midőn küzködve a neves igeragozási alakokkal, gyakran még a korrekt olvasás nehézségeivel is, még a leglelkesebb tanárral szemben is csak botránykőül szolgálhatott azon csodálatraméltó hagyományos paedagogiai illusiónak, a mely a görög grammatika ilyetén sanyargatása által is üdvös szellemi gymnastikát vélt gyakorolhatni, évről-évre annyi sok ezer gymnasiumi tanulónak csakis merő szavak, neves igealakok meddő beemlézésén kérődző agy velején. Ha volt is egy-egy osztályban egy-két tehetségesebb tanuló, a ki eltérőleg tanulótársainak ízlésétől, hajlamot érzett a görög nyelv iránt, és egész buzgalommal tanulta azt: a tanár nem haladhatott vele ugy, mint kívánatos lett volna, mert a tanulók túlnyomó nagy többségének megdöbbentő elmaradottsága e tantárgyban lehetetlenné tette a tanárra nézve, hogy amaz egy-két jó tanulóval kellőleg behatolhasson akár a szó- és mondatkötés fiuomabb árnyalataiba, akár a remekirók műveinek formatökélyébe, szellemi világába. Pedig ha van fölénye a görög grammatikának a latin fölött, az ifjú elmének harmonikus kiképzésére irányuló didaktikai eljárásban, és a formális képzés mindazon útjainak és módjainak biztosításában, sőt értékesítésében, a melyeket mint az eddigi gymnasiumi rendszer legfőbb föladatát hangoztat jelenleg európaszerte az orthodoxia: ugy bizonyára nem a görög név- és igealakok meddő beemlézésében rejlik ezen előny, — nem is ezen név- és igealakok bárminemű szótani érvényesítésében, hanem azon mesteri műtökélyben, a mely jellemzi a görög szókötést és tán még inkább a görög mondatkötést. Idáig azonban teljes lehetetlenség eljutni már manap a gymnasiumok összes felsőbb osztálybeli növendékeivel, vagy ezeknek csak némileg jelentékeny részével is. Korunk ismeretköre oly óriási, hogy lehetetlen megbírnia a közepes gymnasiumi tanulónak az ezen ismeretkör követelményeinek megfelelő anyagot, ha annyi egyéb tantárgy mellett egyből, a görög nyelvből, ily nagymérvfí előmenetelt követelnek tőle. Csakis a közepesnél jobb tehetségek képesek erre, ezek is csak az esetben, ha tüzetes hajlamot éreznek magukbau a görög nyelv s irodalom iránt. Egyébként azon szellemi gymnastikát, melyet az orthodoxia a maga hagyományosan fejlődött didaktikai látköréhez képest első sorban követel a gymnasiumtól, mint nem önmagában betetőzött, hanem csakis előkészítő, egyetemi tanfolyamra előkészítő tanintézettől, ezen szellemi gymnastikát minden veszély nélkül nyújthatja a latin nyelv is azoknak, a kik görögül nem tanulnak, és igy kár volna túlterhelni az összes felsőbb osztálybeli gymnasiumi tanulókat annyi tantárgy mellett még a görög grammatikával is, miután közepes tehetségű tanulóra nézve az ily túlterheltség alatt, nem megedzeni, hanem csakis megbénítani képes ugy a tanulási képességet, mint a tanulási kedvet a tapasztalat szerint amúgy is teljesen sikertelenül űzött görög grammatikának minden áron erőltetése. Másfelől, ha csak azok köteleztetnek a görög nyelv tanulására a gymnasiumon, a kik erre magukban tehetséget, hajlaníot éreznek, tehát azokon kivül, a kik erre önként fognak vállalkozni, a leendő tudományos búvárok és gondolkodók, a leendő philologok, történettanárok, bölcsészettanárok és theologusok: ez esetben a görög grammatika sokat emlegetett szellem-edző és kitűnő formális képzést nyújtó szellemi gymnastikája csakugyan fog eredményt fölmutathatni: mert csali oly tanulókon fog e szellemi gymnastika gyakoroltatni, a kik ugy beigazolt jobb tehetsé-