Képviselőházi irományok, 1887. XXI. kötet • 713-757. sz.
Irományszámok - 1887-746. Törvényjavaslat, a kir. itélőtőáblák és kir. főügyészségek szervezéséről
272 746. szám. Az ország városainak fekvése és Magyarország területi viszonyai nem mindenütt engedték meg ezeknek a szempontoknak teljes összeegyeztetését. Némely esetben egyik szempontnak a többiek felett túlsúlyt kellett tulajdonítani. A kir. táblai területek ugyanis sokkal nagyobbak, hogy akár a culturai, akár a közgazdasági érdekek áramlata egészen csak egy városhoz vonzza. A közlekedési eszközök hálózata pedig olynemű, hogy gyakran nem annál a városnál, mint közlekedési központnál összpontosul, mely egyéb tekintetben székhelynek legalkalmasabb. Az országgyűlés minden egyes tagja ismeri azt a szélesebb arányokat öltött mozgalmat^ mely csaknem az ország minden jelentékenyebb városát kir. tábla felállításának kérelmezésére indította. Ismeretesek az okok is, melyeket különösen a versenyző városok egymás előnyére és hátrányára érvényesíteni szükségesnek tartottak. Ismeretesek, mert a hozzám intézett felterjesztéseket a városok nyilvánosságra hozták, sőt emlékirataikkal többnyire közvetlenül a törvényhozás tagjaihoz is fordultak. Ezeknek részletezésétől tehát e helyütt felmentve érzem magamat, teljesen elegendőnek tartván itt a föntebb előadott általános szempontokat. Köztudomású az is, hogy a városok legnagyobb része jelentékeny áldozatokra is késznek nyilatkozott. Habár több oldalról túlzott mérvben színezik is ki azokat az előnyöket, melyek valamely város gazdasági életére a kir. tábla felállításából származhatnak: mégis tagadhatatlan, hogy a kir. táblák székhelyük emelésére, gazdasági és forgalmi életének élénkítésére szolgálnak. Ennélfogva — különös tekintettel arra, hogy ebből a város lakóira a legközvetlenebb haszon hárul és nagy előnyük az is, hogy ügyeikben helyben találják a kir. táblát: elfogadhatónak tartottam az egyes városoknak a kir. táblák új szervezésével fölmerülő költségek fedezéséhez tett önkéntes ajánlatait, melyeket a törvényhozás tájékozására, kivonatosan a jelen melléklet, indokolás függelékét képező I. mellékletben tisztelettel előterjesztek. IV. A székhelyekkel szoros kapcsolatban áll az egyes kir. Ítélőtáblák területi és népességi arányának kérdése. Azokból a szempontokból is, a melyeket a székhelyek megállapításánál irányadókul fölemlítettem, önként következik, hogy a kir. ítélőtáblák egyenlő területi kiterjedéssel vagy egyenlő népességi számmal nem bírhatnak. Az, hogy valamennyi kir. ítélőtáblai kerületben egyenlő legyen a terület és a népesség s — egymást kizáró követelmény volna. Mert a népsűrűségi viszonyok- hazánk különböző részeiben nagy arányokban eltérők lévén, a terület egyenlősége kizárná a népességnek — és viszont a népesség egyenlősége a területnek egyenlőségét. Bármennyire lehetetlen is akár politikai, akár bírósági területi beosztásoknál egyenlő egységekre osztani fel az állam élő organismusát: az tagadhatatlan, hogy minden ily természetű beosztásnál a lehetőségig arányosságra kell törekedni. Ha a népsűrűségi arányok nálunk kedvezőbbek volnának s nem állanának ugy, hogy míg egyik megyében egy négyszög-kilométerre 21 egyén esik: addig a másik megyében 78; ha a kir. táblák elhelyezésére alkalmas városaink egymástól arányos távolságban keletkeztek volna; nem lenne épen több ily város épen a határszélen és ezek is, valamint több az ország bensejében egymáshoz nagyon is közel; ha közlekedési hálózatunk az egész ország területén egyenlő arányokban terjeszkednék ki: ugy inkább meg lehetne közelíteni az egyenlő népességű és területű kir. táblák alkotását.
