Képviselőházi irományok, 1887. XXI. kötet • 713-757. sz.
Irományszámok - 1887-746. Törvényjavaslat, a kir. itélőtőáblák és kir. főügyészségek szervezéséről
746. szám. 273 így azonban az adott helyzet követelményei elől kitérnünk nem lehet. Egyébiránt a nyugot-európai államok példája mutatja, hogy oly viszonyok, a melyek mellett a lehetőségig egyenlő beosztási rendszer keresztülvihető volna, sehol sem léteznek. Nem hivatkozom itt a német birodalomra vagy Ausztriára, a hol a területi és népességi nagy különbségek részben visszavezethetők az egyes államok, illetőleg tartományoknak a főtörvényszékek iránt támasztott különleges igényeire, hanem hivatkozom az ebben a kérdésben legjelentékenyebb példára, Francziaországra. Francziaország ugyanis politikai felosztásában a tartományi rendszert nem ismeri. Sőt bírósági beosztásánál egyenesen figyelmen kivül is kivánta hagyni az ily természetű particularis tekinteteket. Mégis az eredmény az, hogy az egyes főtörvényszékek területe és népessége nagy eltérésektől nem ment. Mig a párisi főtörvényszék területe 39*582 o-kilométer: addig a chambéry-i főtörvényszék területe 10559 D-kilométer. Mig a párisi főtörvényszék területén a népesség száma 5,040.370 — a rennesi főtörvényszék területén 3,071.868: addig a chambéry-i főtörvényszék területén 540.225, az ageni főtörvényszék területén 873.882 lakos van. Mig a chambéry-i főtörvényszék területén 8 törvényszék és az ageni, angersi, besanconi, dijon-i főtörvényszékek kerületeiben 12—12 törvényszék (tribunal de premiere instance) működik: addig a párisi főtörvényszék kerületéhez 31, — a rennesi főtörvényszék kerületéhez 25, — a poitiersi főtörvényszék kerületéhez 18 törvényszék tartozik. Mig a párisi főtörvényszéknél 9 tanácsban (chambre) hetvenkét Ítélőbíró működik addig Ghambéry-ben csak íí } — Angersben, Limogesban 12 Ítélőbíró van az elnökökkel együtt és hét főtörvényszéknél csak egy tanács (chambre) van alakítva. Hogy a föntebb kiemelt tekinteteknél fogva a kir. ítélőtáblák területe vagy népessége nálunk is eltéréseket mutat: az épen nem lehet meglepő. A budapesti kir. ítélőtábla területe 660*6706 Q-mértföld (osztr.), — népessége: 2,343.354. Ez a maximum. Legkisebb],területe a pécsi kir. ítélőtáblának (288.341 n-mértföld) és legkevesebb népessége a marosvásárhelyi kir. táblának van (956.372). Igen természetesnek fogja találni mindenki, hogy a budapesti kir. ítélőtábla területének kell a legnagyobbnak és a legnépesebbnek is lennie. Ha a főváros culturalis és gazdasági vonzereje az egész országra kihat és közlekedési hálózatunk ezeknek a viszonyoknak a hatása alatt fejlődött ki: ugy mindenesetre nagynak kell lenni annak a területkörnek is, a melyet különösen a közlekedés könnyűségénél és olcsóságánál minden culturalis és gazdasági igény kielégithetésénél fogva természetes érdekkapcsolata szorosabban fűz a fővároshoz. Bármennyire kívánatosnak tartottam, hogy az egyes vidékek ahhoz a kir. Ítélőtáblához csatoltassanak, a melynek székhelyéhez ipari és kereskedelmi összeköttetése és egész culturalis életének áramlata vonzza: mégis ezt a tekintetet ritka esetben ugyan, de alá kellett rendelnem annak az igazságügyi érdeknek, hogy a kir. táblai kerületeknél teljesen abnormis és fontosabb érdeksérelem nélkül elkerülhető aránytalanság elő ne álljon. Különösen áll ez a budapesti kir. ítélőtáblára, melynél, ha a fentebb emiitett érdek- * kapcsolat föltétlenül érvényesült volna, ugy a budapesti kir. Ítélőtáblának oly nagy területe lenne és annyi törvényszékre és járásbíróságra terjedne ki felügyeleti joga, hogy a szétosztás igazságügyi czéljai egyenesen koczkáztatva volnának. Ezen a ponton döntő hatásúnak más érdeket elismerni nem lehetett, mint az országos igazságügyi érdeket. A mely — habár egyes vidékekre nézve jogosultnak látszó — érdek az országos érdekkel ellentétben áll, már csak a közjólétre gyakorolt csekélyebb súlyánál fogva is mindenesetre hátrálni kénytelen. EÉPVH. IROMÁNY. 1887—92. XXI. KÖTET. 35
