Képviselőházi irományok, 1887. XXI. kötet • 713-757. sz.
Irományszámok - 1887-730. Az igazságügyi bizottság jelentése, "egyrészről a m. kir. pénzügyminister, másrészről a naszódvidéki központi iskola- és ösztöndíjalapok és a volt naszódvidéki községek meghatalmazottai között 1872. márczus 12-én létrejött szerződés" megerősitéséről szóló 589. sz. törvényjavaslat tárgyában
730. szám. 173 rendeltetett el, azon elengedhetlen feltétel mellett azonban, hogy a Kemény-család az általa igénybevett havasoknak az 1750. év előtt tettleg birtokában volt havasokkal ugyanazonosságát utólagosan igazolja, és hogy a havasok visszaadatása előtt téritvényt adjon arról, miszerint mindazon kötelezettségeket és terheket, melyek a havasok biitoklatával az időközi katonai birtoklás alatt összeköttettek, vagy a melyek az 1861. aug. 27-én kelt legfelsőbb rendeleten alapulnak, vagy végre, a melyek a kincstár által kötött szerződésekből származnak, kártéritési és szavatosság követelése nélkül, pontosan megtartandja és teljesitendi. Miután azonban e visszaadás esetében azon községek, melyek az 1769. évben, még pedig az azelőtti községi testületek gyökeres megváltoztatásával eszközlött birtokosztál) óta e havasoknak folytonos birtokában voltak, csaknem egészen birtoktalanokká válnának, mivel ezen visszaadással elesnének az újabb rendezéssel nyert területekből, a nélkül, hogy az azelőttieket visszanyerhetnék. 0 kir. Felsége ugyanezen elhatározással azt is kikötötte, hogy ezen visszaadás alkalmával, a volt határőr-községek hozzájárulása mellett, új határfelosztás és birtok-rendezés utján a károsult községek kártalanittassanak. A birtok-rendező bizottság az 1873. szeptember 24-én kelt legfelsőbb elhatározás értelmében, a báró és gróf Kemény-család javára kiadatni rendelt havasok ugyanazonosságát >cisera nőre Domisora siapa Dorni« nevű havasrész kivételével, a család által szabályszerűen igazoltnak jelentette ki; a család azonban a havasok visszaszolgáltatásának elválaszthatatlan feltételéül tíízött téritmény kiállítására vonatkozó kötelezettséget nem teljcsiteíte, a téritmény lényegének olyszerü módositását kívánván, mely a legfelsőbb elhatározás feltételeivel ellenkeznék, minek következménye lőn, hogy eme határozat az alkotmányos kormány életbeléptetésének idejéig végre nem hajtathatott. De nem volt foganatositható az érdekelt községeknek a kiutalás feltételéül tíízött kártalanítása sem, mivel a határőrség e részben nemcsak közreműködését tagadta meg, hanem az "jabb határ-felosztásnak ellene is szegült. De függőben maradt az előbbi határozatok végrehajtása is azon többrendbeli felségfolyamodványok következtében, melyeket a naszód-vidéki községek a királyi Felségéhez benyújtottak, s melyek a fennállott erdélyi kormányszék által mindannyiszor pártolólag támogattattak. Ezen felség-folyamodványokban azt kérték a naszód-vidéki községek, hogy ők mindazon jogok és birtokok 7 tulajdonjogú birtoklásában meghagyassanak, melyeket, mint a volt II. oláh határőr-ezred tagjai, 1769. év óta tettlegesen birtak és haszonélveztek, — azon esetre pedig, ha kizáró tulajdonjoguk elismerése és biztosítása rövid utón nem eszközöltetnék, ugy a kir. kincstár, mint a gróf és báró Kemény-család birtok-igényeikkel a rendes perútra utasíttassanak. A legutóbbi hasontárgyú folyamodványt a magyar kormány 1867. évben elintézetlenül vette át; azonfelül folyamodtak ugyanakkor a naszód-vidékiek az országgyűléshez is, mely folyamodványuk elintézés végett szintén a kormányhoz tétetett át. A magyar kormány ez ügyben kényes helyzetbe jutott; egyrészt, mert azon birtok-részek, melyek a közigazgatásilag működött bizottmányok által a kincstárnak és a gróf és báró Kemény-családnak kiadatni rendeltettek, a kincstárnak megítélt rodnai bánya-terület kivételével, mely haszonbéri szerződés mellett még a katonai kezelés alatt adatott át a kir. bányászatnak, tettleg még a községek birtokában voltak; a közigazgatási utón hozott bizottmányi határozatok végrehajtása pedig az absolut rendszer megszüntetésével lehetetlenné vált, minthogy itt magánjogi természetű igényeknek politikai végrehajtás utján leendő érvényesítése forgott szóban, nem többé a katonai hatóság alatt álló határőrök ellen. hanem a tiz év óta egyenlő polgári jogokat élvező állampolgárok ellen; ily igények közigaz-
