Képviselőházi irományok, 1887. XX. kötet • 674-712. sz.

Irományszámok - 1887-691. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése, az 1888. évi állami zárszámadás megvizsgálása és a m. kir. kereskedelemügyi ministernek, "a diósgyőri gyárnál 1888-ban eszközölt értékleirásról" beterjesztett jelentése tárgyában

69!. szám. 63 A fémbányászat czímén beállott hátramaradás onnan keletkezik, hogy Selmeczen a zúzó berendezések elégtelensége miatt a bányaüzem megszorittatott, a nagybányai kerületnél pedig a vizeröre berendezett szállítógépek és zúzóműveknél a

1 nagy szárazság és később bekövetkezett fagy folytán való szünetelése által a bányaüzem tevékenysége és folytatása akadályozva volt, azonban ezen visszamaradás állandósultnak nem nevezhető, mert az 1889-iki kimutatás már is kedvezőbb eredményt tár elénk. A pénzverő-hivatalnál észlelhető hátramaradás sem ad okot az aggodalomra, mert a nemes fém teljes pénzitése 1888. évre, miután a fémbeváltások csak a^ pótidöszak alatt eszközöltettek, foganatosítható nem volt és jelentékeny része készletben maradt; különben a kormány elég óvatosan ezen jövedelmi forrás apadását az 1889. és 1890. évi költségvetési praeliminarék készítésénél már tekintetbe vette. A posta és távirdánál mutatkozó visszamaradás, mely magyarázatát abban leli, hogy a kocsipostának néhány magánvállalatban versenytársa támadt s így a kocsipostadíjakban csökkenés állott be és hogy az 1888. évre vonatkozó külföldi leszámolás későn érkezvén be, a magyar postát és távirdát ezen czímen megillető összeg az 1888. év javára előírható nem volt: aggodalomra szintén nem szolgáltat okot, mert hisz az 1888. évi bevétel az 1887. évivel szemben 642.275 forint 42 kr. több-bevételt tüntet fel és az 1888. évre előirányozva volt 3,010.000 frt tiszta jövedelmet a tényleges bevétel 51.050 írttal szintén fölülmúlja. A ménesek rovata és >a gazdaság különböző ágainak emelésére* czímek alatti vissza, maradást a baromtenyésztés és lótenyésztés fejlesztésére irányuló törekvések közgazdasági szempontból eléggé indokolják és ezen jövedelmi források czélja közvetlenül nem is annyira az állam jövedelmi forrásainak bővítése, mint inkább a vonatkozó közgazdasági feladatok előmozdítása. A rendes bevételi hátramaradások nagy része tehát nem olyan, mely azon jövedelmi ágak hanyatlására engedne következtetést és nem is olyanok ezen kevesebb bevételek, melyek a kormányzat gazdálkodási tevékenységének rovására volnának írhatók. A rendes kezelésben felmerült és a költségvetési törvénytől eltérő túlutalványoz ások főbb összegei a következőleg mutatkoznak: A közösügyi kiadásokra 1,485.585 frt 657a kr. az egyes ministeri tárczák nyugdíjaira 687.889 > 48 > a függő adósság kamataira . 518.345 » 12 > a fogyasztási adók beszedési költségeire 338,442 » 68 > különféle kiadásokra (pénzügyministerium) 238.677 » 24V« > a m. kir. gépgyár gyártási költségeire 625.314 » 43 > a diósgyőri gyár műhelyi és bányaköltségeire 384.585 > 60 -> •A diósgyőri gyár gyártási és termelési költségeire . . . 328.280 > 50 > fentartási és üzemi kiadások és vontatási, műhelyi és kompszolgálat 323.073 > 04 > a selyemtenyésztés emelésére 183.919 » 66 > túlkiadás eszközöltetett. A közösügyi kiadásokra vonatkozó túlkiadásból 676.306 frt 70 kr. onnan származott hogy a határvámjövedelem 2,153.843 frt 45 krral kisebb volt az előirányzottnál, melyből 31'4% Magyarországra esik, mely túlkiadás tulajdonképen jövedelmi visszamaradást képez. A 809.278 frt 957* kr. túlkiadás pedig az 1884. évi közösügyi zárszámadás által a rendes kiadásokra Magyarország terhére megállapítva 27,827.140 frt 65 krból a magyar korona országainak 1884. évi zárszámadása szerint fedezetet nem nyert összeget képezi, mely azonban a pénztári készletek kiegészítéséről szóló 1887. évi XXXII. t.-czikkel engedélyezett összegben fedezetét találja és arra külön hitel igénybevétele nem szükséges.