Képviselőházi irományok, 1887. XIX. kötet • 612-673. sz.

Irományszámok - 1887-612. A pénzügyi bizottság általános jelentése, az 1890. évi állami költségvetésről

611 szám. 1 612. szám. pénzügyi bizottság általános jelentése, az 1890. évi állami költségvetésről. Az 1890. évi állami költségvetés, a kormány előterjesztése szerint, a következő mérleget mutatja fel: Összes kiadás . . • 355,663.646 frt. Összes bevétel. . . 355,259.247 > Hiány . . . 404,399 frt. E költségvetésen, annak tárgyalása alkalmával, a pénzügyi bizottság, mint alább leszünk bátrak előadni, nagyon csekély változtatást eszközölt és csak — a pénzügyminister ur előterjesztésére — két újabb tétel felvétele, valamint egynek kihagyása folytán, változtatta mintegy 30 ezer forinttal annak mérlegét; melynek jelentéktelen hiánya hitelmüveietet, fedezet czéljából, szükségessé nem tesz. Ez alkalommal tehát van szerencsénk a t. Képviselőháznak oly előirányzatot elfogadásra ajánlani, mely két évtized óta először mutat fel oly mérleget, melynek fedezéséhez nem lesz szükség hitelművelethez fordulni; mely a rendes kiadások és bevételek közt l7Vs milliónyi összeget hagy fenn, az állam rendkívüli szükségeinek fedezetére, az állam rendes bevételeinek feleslegeképen. Lehetetlen, hogy e felett kifejezést ne adjunk egyfelől hálánknak: a nemzet áldozatkészsége, és másfelől elismerésünknek: azon tényezők iránt, melyek ezt az eredményt előkészítek, lehetővé tették. Mert, hogy eredmény ez, bizonyítja már az 1887. és 1888. évi zárszámadások kimutatása, melyek pénzügyeink fokozatos, tényleges javulásáról tesznek bizonyságot és a folyó év eddigi pénzügyi eredménye, mely a rosszabbra fordult mezőgazdasági viszonyok daczára az előbbi évek eredményével kapcsolatosan, reményt nyújt arra, hogy az 1890. évi előirányzat — a mint azt a részletes költségvetési és fedezeti tételeknél tüzetesen is kimutatni iparkodunk — ha a nemzetgazdasági és nemzetközi helyzet rosszabbra nem fordul, egészben és nagyban valósulván, csekély, félmillióra sem menő hiánynyal zárulhat és e mellett általa államháztartásunk fokozottabb igényeinek megfelelni képesek leszünk. De e kedvezőnek mutatkozó helyzet oly szigorú feltételeket szab reánk épen azért, mert idáig is nehezen, nagy áldozatokkal jutottunk el, hogy a szép feladatok és szebb kilátások sem szabad, hogy elcsábítsanak az önuralom és- szigorú ellenőrzés azon útjáról, melyen KÉPVH. IROMÁNY. 1887—92. XIX. KÖTET. 1