Képviselőházi irományok, 1887. XIX. kötet • 612-673. sz.

Irományszámok - 1887-644. 1889. évi XXXVIII. törvényczikk, az 1886-ik évi XXIX.törvényczikk módositása és pótlása tárgyában

644. szám. 241 tatván, az előző telekkönyvi állapot helyreállítása iránti kérelemnek jogerejü határozattal hely adatik: az Ítélet akként foganatosittatik, hogy a mellőzött tétel eredeti rangsorozatával a betétbe utólagosan bejegyeztetik. Ezen keresetekre az 1886: XXIX. t.-cz. értelmében indítandó törlési keresetekre vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók. 29. §. Az 1886 : XXIX. t.-cz. 70. §-a azzal egészíttetik ki, hogy ha a tényleges birtokos tulajdonjoga az azon törvényben megállapított eljárás során lesz a telekkönyvbe bejegyezve, sem az utolsó vagyonátruházás után, sem pedig közbeeső vagyonátruházás hiányában a közvetlen vagyonátruházás után felemelt illeték vagy birság ki nem szabható akkor, ha a jogügylet a jelen törvény hatálybalépte előtt köttetett, de illetékszabás végett kellő időben be nem jelentetett. , 30. §. Az 1886: XXIX. t.-cz. 71. §-ában engedélyezett bélyegmentesség a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése czéljából kiállított helyhatósági bizonyítványokra, anyakönyvi kivonatokra, családi értesítőkre és lelkészi bizonyítványokra is kitérjesztetik. 31. §. Az 1886: XXIX. t.-cz. 78. §-a azzal egészíttetik ki, hogy a székhelyhez nem kötött bírák és albirák akkor, a midőn betétszerkesztési teendőkkel elfoglalva nincsenek, annál a bíróságnál, a melynél alkalmazva vannak, a bíróság elnöke vagy főnöke által másnemű birói teendők végzésével is megbízhatók. 32. §. Azon időtől fogva, a midőn a vízrendezési társulatok körébe bevont ártérbirtokok az 1886 : XXIX. t.-cz. 9. §-a alapján a betétek szerkesztése alkalmával, vagy ugyanazon tör­vény 76. §-a 2-ik pontja folytán kibocsátandó rendelet alapján a betét szerkesztése előtt vagy a betét szerkesztése után elküiönittetnek és külön helyrajzi számok alatt jegyeztetnek be, a vízrendezési társulatok évi költségjárulékai, valamint a társulatok által felvett kölcsön kamatjának és törlési járulékának az egyes birtokokra eső részletei csak az elkülönített ártéri birtokrészleteket terhelik. 33. §. Ha a 32. §. szerint elkülönített ártérbirtok az 1881: LX. t.-cz. 155. §-ának rendel­kezése folytán az azzal egy telekkönyvi jószágtestet képező fensíki birtokkal együtt bocsát­tatik árverés alá: az együttes árverési vételár a kataszteri tiszta jövedelem arányában meg­osztandó, és a vízrendezési társulatoknak az 1881: LX. t.-cz. 189. §. c) pontja értelmében az előnyös tételek közé sorozandó követelései csak a vételárnak az ártérbirtokra eső aránylagos részéből elégitendők ki. A vízrendezési társulatok követeléseinek behajtására az ingatlanokra vezetett végre­hajtás eseteiben csupán az elkülönített ártérbirtok bocsátható árverés alá, s az azzal egy telekkönyvi jószágtestet képező fensíki birtok együttesen csak akkor árverelheíő, ha ezt az adós vagy valamelyik jelzálogos hitelező azon indokból kéri, mert az ártérbirtok a fensíki birtoktól értékcsökkenés nélkül gazdaságilag el nem különíthető. E kérelem felett a bíróság az érdekeltek meghallgatása után határoz. Együttes árverés esetében a vételár aránylagos KÉPvaj IROMÁNY7T887 — 92. XIX. KÖTET. 31

Next

/
Thumbnails
Contents