Képviselőházi irományok, 1887. XIX. kötet • 612-673. sz.

Irományszámok - 1887-644. 1889. évi XXXVIII. törvényczikk, az 1886-ik évi XXIX.törvényczikk módositása és pótlása tárgyában

242 644. szám. megosztására és a vízrendezési társulatok követelésének sorozására nézve a fentebbi rendelkezések alkalmazandók. 34. §. Érintetlenül marad az 1889. évi XXX. t.-cz. 6. §-ának azon rendelkezése, hogy a földhitelintézet által azon törvény alapján engedélyezett szabályozási kölcsönök után fizetendő járulékok a társulatnak jogszerűen megállapított árterébe eső birtokrészleteken felül mindazon birtokrészleteket terhelik, a melyek az árverés foganatosításával befejezett végrehajtásra vonatkozó végrehajtási zálogjog bekebelezése, vagy végrehajtási jog följegyzése alkalmával a társulatnak jogszerűen megállapított árterébe eső birtokrészlettel együtt egy telekkönyvi jószágtestet képeznek. 35. §. Az igazságügyminister felhatalmaztatok: 1. hogy azon községekben, a melyekben a betétszerkesztés a jelen törvény hatálybalépte előtt megtörtént, a betéteknek a jelen törvény 4., 10., 15. és 23-ik §-ainak megfelelő átalakítása iránt rendelettel intézkedjék; 2. hogy a jelen törvény 19. §-a értelmében alkalmazandó írnokok és díjnokok napidíjés fuvardíj-illetményét, rendelettel szabályozza; 3. hogy a telekkönyvi rendeletek intézkedéseinek megfelelő módosításával és pótlásával szabályozza az eljárást, a mely azon esetre követendő, ha a betétszerkesztések után a telekkönyvi hatósághoz érkezett kérvényben, megkeresésben avagy az ezek alapjául szolgáló okiratban nem a telekkönyvi betéteknek és az azokban foglalt részleteknek' számaira, hanem a telekjegyzőkönyvnek és az azokban foglalt részleteknek számaira történik hivatkozás és ha a birtokeldarabolási vázrajzok nem a telekkönyvi'betétek térképei, hanem a régi telekjegyzőkönyvi vázlatok alapján készíttettek; 4. hogy rendelettel szabályozza azon ingatlanoknak telekkönyvezésénél követendő eljárást, melyek a betétszerkesztésnél a betétekbe föl nem vétettek, vagy a betétek szerkesztése után képződtek, vagy váltak a magánforgalom tárgyaivá; 5. hogy azon esetben, ha egyes községek telekjegyzőkönyvei oly szabálytalanul vannak vezetve, hogy azok alapján a telekkönyvi betéteknek szerkesztése az 1886: XXIX. t.-cz.-ben és a jelen törvényben megszabott eljárás mellett keresztülvihetőnek nem mutatkozik: a szükségesnek mutatkozó eljárási eltéréseket a törvény anyagi intézkedéseinek érintetlenül hagyásával esetről-esetre rendelettel szabályozza; 6. hogy a volt úrbéreseknek a tagosítás vagy úrbéri rendezés alkalmával közösen kiadott legelő-, erdő- és nádas-illetőségek telekkönyvezését ugy a telekkönyvi átalakítás, mint a betétszerkesztés esetére rendelettel oly módon szabályozza, hogy ezen közös illetőségek mindenik faja egy-egy külön telekjegyzőkönyvbe vagy betétbe vétessék fel, és azután mindenik jogosítottnak osztatlan illetősége az illető jogosítottaknak saját telekjegyzőkönyvébe vagy telekkönyvi betétébe külön sorszám alatt mint külön birtokrészlet jegyeztessék be; 7. hogy a volt úrbéresek részére tagosítás vagy úrbéri rendezés alkalmával közösen kiadott illetőségeknek egyénenkint való felosztása és a felosztott részeknek az egyes jogosultak nevére leendő telekkönyvi bejegyzése körül követendő eljárást rendelettel szabályozza; 8. hogy a telekkönyvbe feljegyzett, de időközben elenyészett zálog-visszaváltási jogoknak s az ősiségi nyilt parancson alapuló, de időközben megszűnt egyéb jogoknak, úgyszintén a jogosított halála által megszűnt özvegyi jogoknak és a jogosított személy élet-