Képviselőházi irományok, 1887. XVIII. kötet • 572-611. sz.
Irományszámok - 1887-573. Törvényjavaslat, az 1886-ik évi XXIX. törvényczikk módositása és pótlása tárgyában
573. r szám. 19 A betétszerkesztési egész munkálat természetének azonban inkább megfelel az, hogy az emiitett birói határozatok foganatosítása hivatalból, tehát akkor is bekövetkezzék, ha az érdekelt felek a foganatosítást kérelmezni bármi okból elmulasztják. Ezt tehát törvényhozásilag kijelenteni, s egyúttal a foganatosításhoz, valamint a törvény 58. §-ának 3. pontjához képest beadott felszólalási kérvény folytán netalán szükséges térrajzok készítését, vagy a korábbi térrajzok megfelelő kiigazítását a telekkönyvi hatóság hivatalos kötelességévé tenni kell. A jelen javaslat 9. §-a szerint az 1886: XXIX. t.-cz. 22. §-ának esetében a törültetni kért jog a telekkönyvi betétbe át nem vitetvén s egyszerííen mellőztetvén, ha a törléssel egyenlő joghatálya ily mellőzés ellen intézett törlési keresetnek jogerejűleg hely adatik, a törlésnek szoros értelemben véve nincs tárgya. A minél fogva ily esetre az ítélet végrehajtását különlegesen, még pedig a dolog természetéhez képest a 20. §. második bekezdésében körülirt módon szükséges szabályozni. 21. §. Az 1886-ik évi XXIX. t.-cz. 9. §-ába az a rendelkezés vétetett fel, hogy ott, a hol az ártér-fejlesztés már akként van foganatosítva, hogy az egyes ártérbirtok-részletek kimutathatók, az ártérbirtok-részletek a telekkönyvi betétekbe külön helyrajzi számok alatt vezettessenek be. E mellett ugyanazon törvény 76-ik §-ának 2-ik pontja felhatalmazta az igazságügyministert, hogy a fentebbi előfeltételek fen forgása esetében az ártérbirtoknak a betétszerkesztési munkálat megkezdése előtt a telekjegyzőkönyvekben, a betétszerkesztés után pedig a telekkönyvi betétekben való elkülönítését s külön helyrajzi szám alatt való bevezetését rendeleti utón szabályozza. Magok az érdeklettek által kezdeményezett és szorgalmazott ezen rendelkezéseknek czélja az, hogy a szabályszerű ártér-fejlesztés megtörténte után az ártéri birtok a fensíki birtoktól telekkönyvileg is szabatosan elkülönittetvén, lehetővé tétessék annak a helyes elvnek gyakorlati keresztülvitele, hogy a vízrendezési társulatok követelései csakis az elkülönített ártérbirtokokat terheljék. Minthogy pedig a betétszerkesztések már az ország több telekkönyvi hatóságánál folyamatba tétettek s minthogy az 1886: XXIX. t.-cz. 76-ik §-ának 2-ik pontjában nyert felhatalmazás alapján már elkészített rendeletet az e tárgyban kikért vélemények beérkezte után mielőbb kibocsátani szándékozom: elérkezett az az időpont, a mikor a képviselőház igazságügyi bizottsága által is az 1886: XXIX. t.-czikkre vonatkozó jelentésben kifejezett kívánalom a kérdésnek oly módon való szabályozásával teljesíttessék, hogy ott, hol az egyes ártérbirtokok akár az 1886: XXIX. t.-cz. 9-ik §-a alapján a betétek szerkesztése alkalmával, akár ugyané törvény 76. §-ának 2-ik pontja folytán kibocsátandó rendelet alapján a betétek szerkesztése előtt vagy a betétek szerkesztése után elkülönittetnek és külön helyrajzi számok alatt jegyeztetnek be, a vízrendezési társulatok követelései, melyek a törvény-nyújtotta kedvezménynél fogva dologi teherként csakis az ártérbirtokokat terhelhetik, végrehajtási utón csakis az ártérbirtokokból, illetőleg az ártéri birtokok vételárából legyenek behajthatók; és pedig akként, — hogy ha azártérbirtok a fensíki birtokkal egy telekkönyvi jószágtestet képez, s ennek következtében akár abból az okból, mert az egész telekkönyvi jószágtestet terhelő valamely követelés behajtására rendeltetett el az árverés, akár azért, mert az ártérbirtok a fensíki birtoktól értékcsökkenés nélkül gazdaságilag el nem különíthető, az ártér- és fensíki birtok együttesen árvereztetik el: a vételár az ártér és fensíki birtokok kataszteri tiszta jövedelmének arányában megosztatván, a vízrendezési társulatok követeléseinek, mint dologi tehernek a törvény szerint az előnyös tételek között kielégítendő lejárt részletei a vételárnak csakis az ártérbirtokra eső aránylagos részéből nyerjenek kielégítést. 8*
