Képviselőházi irományok, 1887. XVIII. kötet • 572-611. sz.

Irományszámok - 1887-573. Törvényjavaslat, az 1886-ik évi XXIX. törvényczikk módositása és pótlása tárgyában

18 573. szám. lozása s az elhalálozás ideje az 1869: LIV. t.-cz. 522—525. és 527., valamint az 1881 : LIX. t.-cz. 89—91. § aiban szabályozott holttá nyilvánítási eljárás utján Ítélettel, sőt egyéb bírósági határozattal is megállapítható, melyben az elhalálozás és ennek ideje mint a bíróság előtt bebizonyított körülmények említtetnek. A javaslat 16. §-a a törvény e hézagát kitölteni van hivatva. 17. §. A telekkönyvi hatóságok, illetve a bevezetést teljesítő közegek sokszor figyelmen kívül hagyják a telekkönyvi rendelet 52. és 54. §-ainak szabályait, különösen annyiban, hogy a tulajdonos személyét és a tulajdonjogot illető korlátozásokat a teherlapra, viszont pedig a szolgalmakat és a bérlési jogot a tulajdoni lapra jegyzik be. E helytelenségek kijavítására a qetétszerkesztési munkálatok alkalmat nyújtanak és ezt az alkalmat a bejegyzésnek a megfelelő lapra való átvezetése által fel kell használni annál inkább, mivel ez utón a nyilvánkönyvi bejegyzések könnyű áttekintése előmozdittatik, nem lévén szükséges valamely bejegyzést oly lapon is keresni, a melyre az természeténél fogva nem tartozik; és mivel a helyesbítés által jogsérelmet senki sem szenved, a mennyiben az illető tételek más lapra bár, de itt ugyanavval a rangsorozattal vitetnek át, melylyel az illető telekjegyzőkönyv helytelen lapjára történt bevezetésnél fogva bírtak. Ha a kiskorúság feltüntetése vagy feljegyzése óta 24 év eltelt, az illető személyről fel kell tenni, hogy ez idő szerint teljeskorú, mivel a telekk. rend. 104. s az 1881. évi 3,263. számú igazságügyministeri rendelet 16. §-a szerint az atyai vagy gyámsági hatalom meghosszabbítása, illetőleg a kiskorúság meghosszabbítása külön telekkönyvi feljegyzés tárgyát képezi. Az 1886 : XXIX. t.-cz. 4. §-ában felállított elvnek következménye tehát, hogy a kiskorúságnak ily feltüntetései s feljegyzései, mint a tényleges állapotnak tényleg többé meg nem felelők, a betétekbe át ne vezettessenek. 18-19. §§. A 18-ik szakasz első bekezdése a javaslat 8. és 9. §-ainak folyománya és az ezek eseteiben követendő eljárást részletesen szabályozza épen ugy, a mint az 1886: XXIX. t.-cz. 52. §-ának harmadik bekezdése szabályozta az eljárást azokra az esetekre nézve, melyekről a törvénynek a jelen javaslat által módosítandó 20. §-a első bekezdésében és 22, íjában van szó. A telekkönyvben, a tulajdonosra nézve eszközölt változtatás az 1875. évi 1.932. számú igazságügyministeri rendelet értelmében az adó nyilvántartásának czéljából az illető községi elöljárósággal közlendő. Szükséges tehát, hogy a községi elöljáróság ugyanily czélból értesíttessék abban az esetben is, mikor a betétbe a tényleges birtokos jegyeztetik be tulajdonosként. Magának a tényleges birtokosnak a tulajdonjog bejegyzéséről való értesítése pedig megfelel a telekkönyvi rend. 138. §. 1) pontjában foglalt rendelkezésnek. A 19. §. az 1886: XXIX. t.-cz. 53. §-ábau előforduló hibás idézésnek helyesbítése. 20. §. Az ellentmondásnak helyt adó végzés és a törlési kereset értelmében hozott ítélet foganatosításának módját az 1886 : XXIX. t.-cz. 67. §-a szabályozza ugyan; de nem intézkedik arra nézve, vájjon a foganatosítás hivatalból avagy végrehajtási, illetőleg a telekk. rend. 151. §-ához képest előterjesztett kérelem folytán történjék-e? és miután a contradictorius eljárás folytán hozott bírói határozatok rendszerint csak a nyertes fél kérelmére hajtatnak végre : az idézett törvényszakaszhoz képest is az ellentmondás vagy törlési kereset értelmében hozott birói határozat foganatosításának csak az ellentmondó, illetve a perbeli felperes kérelmére lenne helye.