Képviselőházi irományok, 1887. XVII. kötet • 538-571. sz.

Irományszámok - 1887-547. "A közutak- és vámokról" szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottság jelentése

90 547. szám. A 98. §. utolsó bekezdése helyébe az előzi) szakaszoknál ajánlott változtatásoknak megfelelően a következő szöveg iktatandó: »Ezen esetekben egyébként ugyanazon eljárás követendő, mely a 92. §-ban a vámszedési jog beszüntetése, valamint a vámtárgy igénybevétele, illetve megszerzésére vonatkozólag megállapittatott.t A vámdíjak fizetése alóli mentességeket elősoroló 99. §-nál némely esetben a mentességnek a közszolgálat és közérdekben való kiterjesztését javasoljuk, viszont hol annak megadását köztekintetek által indokoltnak nem látjuk, megszüntetését hozzuk szóba, vagy megszorít isát, határozottabb körülírását ajánljuk elfogadásra; — igy a 4. pont helyett a következő szöveget javasoljuk : > a fegyveres erőhöz tartozó vagy annak szolgálatában álló egyének, nemkülönben mindazon fogatok (ide értve a kirendelt községi előfogatokat is) és állatok, melyek a fegyveres erő szükségleteinek szállítására használtatnak. Ha az egyének vagy szállitási eszközök katonai minősége külsőleg felismerhető nem lenne, megfelelő hatósági igazolványnyal kell birniok*; az 5. pontból elhagyandó e két szó: ^hivatalosan utazó*., mert ez legtöbb esetben különben sem állapítható meg és csak boszantásokra, súrlódásokra vezetne; a 9. pontnál a mentességet kiterjeszteni véljük azon fogatokra is, melyek az űrvédelem biztosítására szükséges anyagot szállítanak; a 11. pontot, mely a községeknek ujonczozási ügyben eljáró fuvarjait részesiti vámmentességben, törlendőnek javasoljuk; a 16. pont elé 15-iknek felveendőnek tartjuk, hogy a vámmentesség kiterjed: közveszély (hófúvás, árviz, tűz) eseteiben az elöljáróság által a községi törvény 136. §-a alapján kirendelt közerőre, továbbá a mentők, menekülök fogataira és állataira; a 16. pontban a tűzoltókhoz sorolandók a mentők is, midőn a vész, illetve szerencsétlenség helyére sietnek; a 20. pont helyébe szabatosabb körülírás végett a következő szöveg lép: »Azon lovak és hordattatok, melyek katonai szolgálatra való besorozás vagy az 1813: XX. t.-czikk értelmében osztályozás végett az állítási helyre és onnan vissza szállíttatnak, továbbá a fegyveres erő élelmezése czéljából beszerzett marhák, mélyekre nézve a hajtóknak katonai hatóság által kiállított igazolványt kell felmutatnioki; a szakasz utolsó bekezdésében a bizottság a minister részére megadandónak véleményezi a jogot, hogy a közigazgatási bizottság indokolt felterjesztésére a vámmentességnek nemcsak kiterjesztését engedélyezhesse, de a szakaszban körvonalozott hid- és révvám-mentességeket korlátozhassa is ; a szakasz végén pedig támadható félreértések kikerülése czéljából kimondandónak tartja, hogy: i>A jelen szakaszban megállapított hid- és réwám-mentességek által a már jogszerűen fennálló vámmentességek, illetve vámszedési jogosítványok nem érintetnek*. A 112. §-ban megállapított — egyébként üdvös — intézkedést, mely szerint minden jármű éjjel és sötét időben világító lámpával látandó el — tekintettel a járművek több neménél a rendelkezés végrehajtásánál felmerülő gyakorlati nehézségekre — oda módosítjuk: zhogy minden jármű éjjel és sötét időben vagy világító lámpával vagy a vonó állatok legalább egyike csengővel látandó el.« A 143. §-nál az engedélyezettnél magasabb vámdíjat szedőkre, továbbá a vámdíj fizetése alól magukat kivontakra megállapított büntetést, tekintettel annak csekély mérvére (a vámdíjak báromszoros összege), felemelendőnek tartjuk s első esetben a vámdíjak tízszeres — ismétlés esetében húsz-szoros összegével javasoljuk megbüntetni. A főváros által teljesítendő közmunka-tartozás miként való fedezése iránt intézkedő 155. §. első bekezdésében az alapba, mely után az útadó-százalék kivetendő, a felsorolt egyenes államadók mellett bevonandónak tartjuk azon házakat is, melyek a törvény értelmében házbéradó-