Képviselőházi irományok, 1887. XVII. kötet • 538-571. sz.

Irományszámok - 1887-547. "A közutak- és vámokról" szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottság jelentése

547. szám. 91 mentességet élveznek ugyan, de a községi kiadásokhoz járulni tartoznak. A fővárosi pénzalapba szállítandó útadónak 2%-ban megállapított összegét pedig, hivatkozással a jelentés általános részében felhozottakra, l'AVo-ra mérséklendőnek javasoljuk; ehhez képest a szöveget következő­kép módosítjuk: >A főváros közutainak építési és fentartási költségeit a kövezetvámból és köz jövedelmeiből (1872 : XXXVI. t.-cz. 19. §.) fedezi, tartozik ezen félül az 1870 : X. t.-cz. 8. §. b) pontja alatt foglalt hatá­rozat folytán a főváros területén (földadó, házadó, tekintet nélkül a házakra nézve a törvény értelmében meghatározott időre fennálló mentességre; keresetadó, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, bánya-adó, tökekamat- és járadékadó czimén — 23. §.) előirt egyenes államadók T5 százalékát évenkint a fővárosi pénzalapba beszállitani. < A 160. §-nál, mely a törvény életbeléptekor haszonbérben levő földbirtokra eső egyenes államadók után kivetendő útadónak kik által és miként eszközlendő fedezésére vonatkozólag méltányos átmeneti intézkedéseket tartalmaz, a felmerülő vitás kérdések kikerülése czéljából — az eredeti szöveg helyett, mely szerint »a haszonbérlő köteles lesz a jelen törvény életbelépté­nek napját megelőző évben a haszonbéri birtokon volt igavonó állatok és kézi erő után az akkor fennállott szabályok értelmében kirótt törvényhatósági közmunka-tartozásnak a törvényhatóságban megállapított váltságárak szerint kiszámítandó összegét a földbirtokosnak évenkint megfizetni< — minthogy annak megállapítása, hogy a törvény életbeléptének napját megelőző évben a haszon­béri birtokon mennyi volt az igavonó állatok száma s a kézi erő — sok esetben vitás kérdé­seket támasztana s ugy a haszonbérbeadó, mint a haszonbérlő anyagi hátrányára számos per előidézésére nyújtana alkalmat, s mivel a törvényhatóságokban az egyes években az igás és kézi közmunkaerő váltság-ára esetleg különböző magasságban volt megállapítva, támadható félre­értések kikerülése végett a nvolU helyett: >kőzmunka alá összeirt«, továbbá *a tőrvényhatóságban az azon évre megállapított váltság-árak< világosabb kitételeket alkalmazzuk. A 161. §-ban, mely kimondja, hogy a jelen törvény hatálya Fiume városa és kerüle­tére, valamint az 1868 : XXX. t.-cz. értelmében Horvát-Szlavonországok területére ki nem terjed, felveendőnek javasoljuk a katonai igazgatás alatt álló, úgyszintén az általuk újból építendő utakat és műtárgyakat, melyékre mindaddig, míg ezen igazgatás alatt maradnak, valamint Fiume városára és kerületére nézve a jelenben fennálló gyakorlat további intézkedésig fentartatik. Minthogy az 1889: XVIII. t.-cz. alapján a földmivelés-, ipar-és kereskedelemügyi, vala­mint a közmunka- és közlekedésügyi ministeriumoknak nemcsak ügybeosztása, de elnevezése is változást szenvedett, a javaslatban a >közmunka- és közlekedésügyik elnevezést a kereskedelem­ügyi <-vei cseréltük fel. A tárgyalások folyamán előterjesztetvén Békés megye közönségének az országgyűlés képviselőházához intézett felirata, melyben a megyei tisztviselők, kezelő- és szolgaszemélyzet, nemkülönben az útfelügyelők és útkaparók közmunka-mentességének fentartása iránt kérelmez; a bizottság arra való tekintettel, hogy a javaslat a közteherviselés elvét igyekszik megvalósí­tani s a közmunka-kötelezettség alapjául az egyenes adót állítja fel, mely általános rendelkezés alól kivételt nem enged, a kért mentességek megadását indokoltnak nem tartja. A 2. §. tárgyalása alkalmával elhatároztatván azonban, hogy az államutak sorozata a jelentésben felvétessék, ezt mellékletkép tisztelettel beterjesztjük. A felsoroltak tekintetbevételéve], minthogy a javaslat a közmunkaügy rendezését az adott viszonyok s a történelmi fejlemény alapján a törvényhatósági és községi administratiónak helyes felhasználása mellett oldja meg, meghagyván az önkormányzati hatáskörnek mindazon jogosítványokat, melyeknek kellő ellátására képesek, de másrészről garantiákat állit fel, hogy ezek az önkormányzattal járó kötelezettségeket teljesítsék; mivel a kötelezettség mérvét a köz­teherviselés elve s az arányos megterheltetés lehető érvényesitésével akkép állapítja meg, hogy 12*

Next

/
Thumbnails
Contents