Képviselőházi irományok, 1887. XVII. kötet • 538-571. sz.
Irományszámok - 1887-547. "A közutak- és vámokról" szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottság jelentése
84 547. szám. tárgyak felállítása érdekében magánosok részére, bár ritka esetben engedélyezett vámszedési jogosítványoknál azonban a kiváltságos osztály mentessége ép oly kevéssé jöhetett figyelembe, mint az állami, — törvényhatósági — és községi vámoknál, mert ezek jövedelmei közadók jellegével bírván, a közteherviselést kimondó 1848: VIII. t.-czikkben foglalt elvhez képest az ország minden lakosa által különbség nélkül viselendők; — mihez képest a törvényhatósági joggal felruházott városok és községek azon jogát megállapító törvények, hogy felsőbb engedélylyel vámokat szedhetnek, a kiváltságos osztályok vámmentességét nem említik. A javaslat a magán vámoknál az előbb kiváltságos osztályok részére régibb törvényeink által biztositott vámmentességet illetőleg a fennálló törvényes gyakorlatot hagyja továbbra is érvényben, hacsak a kiváltságlevél vagy engedély másként nem intézkedik. A vámok nyilvántartása és jegyzékbe vételére vonatkozó intézkedések foganatosítása által pedig lehetővé teszi, hogy az ellenőrzés folyton hatékonyan gyakoroltassek, hogy jogosulatlan vámszedések helyt ne foglalhassanak s hogy a vámjogok egyedül a közforgalom érdekeinek kielégítésére szolgáljanak. A közutak és azok tartozékai jó karban tartása s a forgalom akadálytalan biztositása érdekében a javaslat felsorolja a gyakorlat által mutatott követelmények figyelembevételével megállapított mindazon cselekményeket és mulasztásokat, továbbá a reájuk kiszabott büntetéseket, melyeknek az ország egész területére egyöntetű szabályozása, megfelelő sanctióval való ellátása közmunkaügytinknek az eddig sajnosán nélkülözött sikeres védelmet fogja nyújtani. A javaslatban részletesen megállapított intézkedések s a reájuk vonatkozó büntető határozatok azonban csak a nagyobb forgalommal biró állami, törvényhatósági, valamint a vasutakhoz vezető utakra nyernek alkalmazást, mert a kisebb fontosságú községi közlekedési és tisztán községi utakat illetőleg, ezek mindegyikének fentartása — tekintve azok szigorát — terhes, indokolatlan és felesleges volna; miért is hogy a különleges helyi viszonyok érvényesülhessenek, a minister részére megadatik a felhatalmazás, hogy a törvényhatóságok kezdeményezésére a III. részben megállapított büntető határozatok egynémelyikét hatályon kivül helyezhesse, vagy azoknak kiegészítését és módosítását elrendelhesse. Tekintettel Budapestnek különleges helyzetére, a javaslatnak csak azon rendelkezései terjesztetnek ki a fővárosra, melyek az íij közutakra, kompokra és hajóhidakra, valamint a vámokra vonatkoznak; az utak közigazgatása és az adóztatás kérdésében azonban eltérő intézkedések foglalnak helyt. A fővárosi közmunkák tanácsának hatásköre, mely a fővárosi pénzalap kezelésére is hivatva van, továbbra is fentartatik; egyébként a főváros hatósága az utak építése, fentartása és kezelése tekintetében az 1872: XXXVL, továbbá az 1870: X., végül az 1876: VI. t.-cz. határozatainak szem előtt tartásával önállólag intézkedhetik. A főváros közutainak építési és fentartási költségeit az 1872: XXXVI. t.-cz. 19. §-a alapján a kövezetvámból és közjövedelmeiből fedezi, ezen felül tartozik az 1870: X. t.-cz. 8. §. b) pontja értelmében közmunka czíme alatt nyert összes bevételeit és váltságdíjait a fővárosi pénzalap növelésére fordítani. Az 1886. évben kivetett közmunka-tartozásnak a váltságárak szerint számított értéke 113,898 frtot képviselt, mely az ugyanazon évre előirt 5.882,000 forint egyenes adónak 1'9%-át tette, ehhez képest a javaslat a főváros által az egyenes államadók után kivetendő útadónak 2%-át rendelte a fővárosi pénzalapba beszállítani. A bizottság azonban tekintettel arra, hogy az egyenes államadók folyton emelkedő irányzatot tüntetnek fel, s hogy a tényleg befolyt 96,000 frt közmunka-érték az utak fentartására elégségesnek bizonyult s mivel az adómentességet élvező házak is bevonattak az alapba, mely
