Képviselőházi irományok, 1887. XVII. kötet • 538-571. sz.

Irományszámok - 1887-547. "A közutak- és vámokról" szóló törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottság jelentése

547, szám. 81 a megyei törvényhatóságokban azonban a napszámosokat, tekintettel főleg kedvezőtlenebb kereseti viszonyaikra, közmunka-kötelezettség alól felmentendőknek határozta. Bár szembeszökők az előnyök, melyek az utaknak természetbeni közmunka helyett készpénzzel való fentartásánál mutatkoznak, sőt több törvényhatóságban a közmunka-tartozás természetben czélszerűen le sem róható, de figyelemmel népünk gazdasági helyzetére, egyes vidékek mostohább anyagi viszonyaira, s hogy nálunk a kiválóan földmíveléssel foglalkozó lakosság körében a pénzforgalom lassú s ennélfogva a pénzbeli megadóztatás súlyos terhet képez, helyesnek fogadjuk el a javaslat azon rendelkezését, mely szerint a megyei törvényhatóságok elhatározhatják, hogy a területeken kivetett uti-adónak fele a megfelelő váltságárak szerint való átszámítással természetben legyen leszolgálható. Ezen intézkedés főleg a szegényebb törvényhatóságokban és oly vidékeken, hol az utak közelében jó fedanyag található, bir nyomatékkal, mert itt a lakosság kevésbbé vagyonos rétegeit azon helyzetbe hozza, hogy kötelezettségüket könnyebb alakban róhatják le. Méltányos, hogy a közmunkatartozás természetben való leszolgálhatásának kedvezményét első sorban azok vehessék igénybe, kik az útadó-minimumok alá esnek, ennélfogva magasabb százalékkal vannak terhelve, s a kik a lerovás ezen módjának előnyét méltányolni képesek. A vasutakhoz vezető utak építési, kezelési és fentartási költségeinek kik által és mily mérvben eszközlendő viselésére nézve a javaslat kettős megállapodást tartalmaz. Ha valamely új vasút, vagy állomáshoz vezető út építéséről van szó, ily esetben az érdekeltek hozzájárulása egyezség utján állapítandó meg, szükség esetén a hozzájárulás mérvének megállapítása a kereskedelemügyi minister elhatározására bizandó. A már létező vasút, vagy pályaudvarhoz vezető út építési és fentartási költségeit a törvényhatóság, a vasúti vállalat, az érdekelt községek, valamint az érdekelt kereskedelmi és iparvállalatok tartoznak egy-egy harmadrészben viselni. A hozzájárulás arányának előre kötelezőleg történő megállapítását indokolja a gyors végrehajtás lehetősége, nehogy az érdekeltek által különben támasztott vitás kérdések eldöntéséig az út kiépítése, vagy kellő gondozása a közérdek hátrányára hosszú időn át halasztást szenvedjen. A községi közlekedési útvonalak építési, kezelési és fentartási költségei fedezésének megállapítása körüli eljárás a törvényhatóság első tisztviselőjére bizatik, ki ugy az érdekeltség kérdésében, mint a felett, hogy a csoportosított községek, továbbá az érdekeltségbe bevonható kereskedelmi és iparvállalatok mily mérvben tartoznak a szükséglet előállításáról gondoskodni, első fokban határoz. A kereskedelmi és iparvállalatoknak az érdekeltségi körbe külön való bevonhatását indokolttá teszi, hogy vannak esetek, midőn bizonyos közút létesítése főleg az illető vállalat érdekében eszközöltetik, s hogy ezek az útvonal használatát a rendesnél fokozottabb mérvben veszik igénybe és jobban rongálják; nehogy azonban mint községi adózók és külön szolgáltatás alá esők kétszeres hozzájárulásra köteleztessenek, a javaslat azon intézkedést tartalmazza, miszerint azon teherrészlet mely reájuk mint községi adózókra, a községi kivetés alapján hárul, beszámittassék azon összegbe, melyet mint az érdekeltségi körbe bevontak fizetni kötelesek. A községi közlekedési (vicinal) és a tisztán községi (közdűlő) utak fentartási szükségleteinek fedezésére szolgál az úgynevezett községi közmunka, mely a végrehajtandó munkálatokhoz képest készpénz, vagy természetbeni munkaerővel teljesítendő. A községi közlekedési útvonalakra kirendelt munkaerő a községi közmunkatartozásba beszámítandó, mert az utak e két osztályának gondozására szükséges szolgáltatások előállítása végett csak egy kivetés foglal helyt. A szükséges készpénzkiadások az illető községek által évi költségvetéseikben veendők fel. A községi közmunkánál, hogy a községek pénzereje lehetőleg kiméltessék, de azért is, mert a község határán belül a közmuukatartozás természetben való leszolgálása több eredKÉPVH. IROMÁNY. 1887 — 92. XVIT. KÖTET. y