Képviselőházi irományok, 1887. XVI. kötet • 472-537. sz.

Irományszámok - 1887-478. A közmunka- és közlekedésügyi minister jelentése, az országgyüléshez, a deés-zilahi helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

478. szám. 57 helyi érdekíí vasúthoz csatlakozik. A legnagyobb emelkedés a deés-zsibói vonalrészen 5%o-al, a zsibó-zilahi vonalrészen pedig 10%o«al állapíttatott meg, míg a nyílt pályán alkalmazandó kanyarodásoknak legkisebb félátmérői a deés-zsibói vonalrészen 250 méterrel, a zsibó-zilahi vonalrészen pedig 200 méterrel határoztattak meg. A lefektetendő aczélsinek súlya költségkímélés szempontjából a hasonló helyi érdekű vasutaknál szokásos 23'6 kilogramm helyett 223 kilogrammal állapíttatott meg folyóméterenként. Ezen körülmény azonban a pálya hordképességet nem csökkenti, a mennyiben a könnyebb, tudniillik a 22-3 kilogrammos sínrendszernél a talpfák sűrűbben lévén lerakandók, olymérvtí hordképesség éretik el, hogy a felépítmény megterhelése szükség esetén aggály nélkül 10 tonnáig fokozható s ennélfogva a vasúton 10 tonna tengelynyomású gépek is fognak közlekedhetni. A kiindulási és végállomáson kívül az engedélyezett helyi érdekű vasúton még a következő helyeken lesznek állomások, illetve kitérők létesítendők, úgymint: Kaczkón, Galgón (vízállomás) Soósmezőn (hadi kitérő), Nagy-Hondán, Restolczon, Letkán (vizállomás). Aranymezőn (kitérő), Szurdukon, Zsibón (vizállomás) és Nyirsiden (kitérő). A szilágysági helyi érdekű vasúttal a csatlakozás két ponton, tudniillik Zilahon és Czigányinál létesíttetik, ugy azonban, hogy Czigányi csak katonai kitérőt képezend, ellenben a polgári csatlakozási forgalom Zilahon fog közvetittetni. Létesítendő lesz továbbá a pályán 25 őrház és 18 fűthető és harangművel ellátott őrbódé. A pálya építését az engedélyes társaság az engedélyokmány keltétől számított 20 hónap alatt befejezni s azt a közforgalomnak átadni tartozik. A vasút általában véve oly berendezésekkel fog bírni, hogy a hadászati szempontból támasztott követelményeknek megfelelhet, mire való tekintettel arról is gondoskodtam', hogy egyidejűleg a már forgalomban levő apahida-deési vonalon, valamint a vasút beszterczei állomásán a szükséges átalakítások eszközöltessenek. Az engedélyezett helyi érdekű vasút tényleges építési és berendezési költsége az engedélyokmány 7-ik §-a szerint 3.400,000 forinttal állapíttatott meg, mely összegből az engedélyes társaság forgalmi eszközök beszerzésére 240,000 forintot, tartaléktőke képzésére pedig 30,000 forintot tartozik fordítani. Ugyanezen §. szerint és a fentidézett törvényczikk 3. §-a alapján a régi és új vonalaknak az állami megváltásnál tekintetbe veendő tényleges tőkéjét 6.383,175 forinttal állapítottam meg, mely tőke a következő — az illető vonalak engedélyezése alkalmával számba vett — részösszegekből alakul, úgymint: a) apahida-deési vonal tényleges épitési és berendezési tőkéje . . . . 800,000 frt, l) az apahida-deési vonal után már az 1884. évi XXXIV. törvényczikk 4. §-ában számításba vett épitési többköltség. . . . 162,175 » c) deés-deésaknai szárnyvonal épitési költsége . . . . . . . . . 50,000 » d) deés-beszterczei vonal épitési költsége . . ... . . . . . . 1.458,000 > e) deés-zilahi vonal épitési költsége 3.400,000 > f) a legelői idézett törvényczikk 3. §-ában említett épitési, beruházási és hadászati többköltségek 513,000 > összes tényleges épitési és berendezési költség ......... 6.383,175 frt. Az f) pont alatti többköltségek, melyeket a többször idézett felhatalmazási törvény indokolásában megközelítőleg 510,000 írttal voltam bátor bejelenteni, részleteikben a következőleg alakulnak: i. Apahida-deési vonal további többköltsége 224 frt 72 kr. 2. deés-deésaknai 10,381 » 19 > 3. deés-beszterczei . . . . . . . . ' . . . . . .','/. . . 245,189 > 91 » 4. pénzbeszerzési költségek. . . . . 25,798 > 01 > KÉPVH. IROMÁNY. 1887 — 92. XVI. KÖTET. 8