Képviselőházi irományok, 1887. XVI. kötet • 472-537. sz.

Irományszámok - 1887-519. Törvényjavaslat, az 1888. évi XXXVI. t.-cz. alapján nyujtandó előlegekről

332 519. szám. jogerejíívé válta egyedül a pénzügyminister jóváhagyásától lévén függővé téve, az előleg engedélyezésének alapjául azonnal szolgálhat, mig a hatósági határozatok alá bocsátott kártalanitási ügyek befejezését a tárgyalások megtartása, a kézbesítések eszközlése és a jogorvoslatok használhatására megszabott határidők figyelembevétele késleltetik. Ennélfogva első feltételkép azt óhajtom felvétetni a törvényjavaslatba, hogy előleg csak az esetre adható, ha a kártalanítás összege legalább egyezségileg meg van állapítva; a mi a dolog természeténél fogva nem zárja ki, hogy oly esetekben is adassék előleg, melyekben a kártalanitás összege nem egyezség utján, hanem jogerejtí határozat által állapittatik meg, mert a kártalanitás összege itt szintén határozott lévén, előleg alapjául is szolgálhat, csakhogy ily esetekben az előleg későbben, t. i. a megállapitó határozat jogerőre emelkedése után lesz csak nyújtható. De a kártalanítási eljárást szabályozó 1888: XXXVI. törvényczikk rendelkezései szerint a kártalanitási összeg megállapításává] még nincs eldöntve az a kérdés, hogy ez az összeg kit illet s hogy ezt más joga nem terheli-e? Nincs eldöntve azért, mert erre az összegre tulajdoni és zálogjogi igények nemcsak a kártalanitási igények bejelentésére kitűzött határidő után, tehát a tulajdonképeni kártalanitási eljárás folyamán szerezhetők, hanem ilyen előbb szerzett igények is érvényesíthetők. Ezek az előbb szerzett igények, a naplóba leendő bejegyzés czéljából az 1888. évi XXXVI. t.-cz. értelmében 1889. deczember 31-ig lévén bejelentbetők, s miután ezek elsőbbsége nem közigazgatási utón állapitható meg, hanem a bírói eljárásnak van fentartva, az elsőség megállapításánál minden valószínűség szerint nem a bejegyzés ideje, hanem az lesz az irányadó, hogy mikor és mily módon szereztettek, esetleg biztosíttattak. Ily körülmények között a kártalanitási törvény intézkedései mellett megeshetnék az, hogy az 1889. évi deczember 31-ike előtt adott előlegek biztonsága, annak daczára, hogy akkor, mikor adattak, illetve a naplóba bejegyeztettek, abban más igény bejegyezve nem volt, később érvényesített és bejegyzett igények által veszélyeztetnék. Ezen eshetőség kizárása végett oly intézkedést kellé felvenni a törvényjavaslatba, mely lehetővé teszi azt, hogy koczkázat nélkül, még 1889. deczember 31-ike előtt adathassanak előlegek. Lehetővé teszi ezt a javaslat azon intézkedése, mely határidő kitűzését rendeli el, mely határidőben, ha ezek a kártalanitási eljárás megindítása előtt szerzett jogok bejelentetnek, elsőbbségük az előlegeket illetőleg is biztosítva van, a nélkül, hogy ez által bárki is jogsérelmet szenvedne, mig ha a bejelentés a kitűzendő hirdetményi határidőn belül nem történik meg, az elsőség az adandó előleget illeti. Az előlegeket ott és annyiban, a hol és a mennyiben a szükség kívánja, állami pénzekből vélem adhatóknak, de adatni kívánom azt oly jó hitelű pénzintézetek utján is, a melyek magukat ezen törvény határozmányainak alávetik, jelesül: 5% kamatnál és 1% kezelési költségnél többet nem kivannak, a kölcsönt azon egész időtartamra nyújtják, mig a kötvények ki nem szolgáltatnak, a kötvények értékesítését az államnak hagyják fenn, s az előleg összegén túl legfelebb jelentéktelen árfolyam-különzetet számítanak maguknak. Ily jó hitelű intézetek utján vélem nyújthatónak a jelzett módon az előlegeket azért, mert ez által azon czél, hogy üzérkedés kizárásával, előnyös feltételek mellett előleg adassék, az állam minden megterhelése nélkül el lesz érhető, a mennyiben az intézetek által adott előlegeknél az állam segédkezése minden jótállás mellőzésével csak arra szorítkozik, hogy a kártalanitás összegét a jogosult kérelmére az intézetnek hivatalosan tudomására hozza, az intézet elsőségi igényét feljegyzi, azt nyilvántartja s a kötvények értékesítése után az intézet és a jogosult közt a leszámolást közvetíti. Áttérve a javaslat részleteire, az 1. §. a fentebb kifejtettek nyomán azon általános elvi