Képviselőházi irományok, 1887. XVI. kötet • 472-537. sz.

Irományszámok - 1887-519. Törvényjavaslat, az 1888. évi XXXVI. t.-cz. alapján nyujtandó előlegekről

519. szám. 333 határozmányt foglalja magában, hogy előleg akkor adható, ha a kártalanítási Összeg tudva van, s az is tisztázva van, hogy kit illet. A 2. §. az állam által adható előleg. összegét 5,000 forintnyi maximalis összegben állapítja meg s a kijáró kártalanítási összeg 50%-ára szorítja. Szükséges ez annyiban, mert azok az előlegek, melyeket az állam ad, bizonyos előre meghatározott összegen túl nem mehetnek, másrészt igazságos és méltányos, hogy az állam által adott előlegekben első sorban azok részesüljenek, a kiknek hitelalapja s hiteligényei kisebbek és hogy ezek ezekben az előlegekben bizonyos mértékben mindannyian részesülhessenek. Ezek a tekintetek akkor, mikor az előlegeket pénzintézet adja, nem forognak fenn, miért is a hivatkozott szakasz ilyen esetekre nézve sem az előleg viszonylagos, sem általános nagysága tekintetében korlátozó intézkedéseket nem foglal magában. A javaslat 3. §-ának intézkedései szükségesek azért, mert az előlegek, legalább részben, állampénzekből adatnak, de ettől eltekintve szükségesek azért is, hogy az előlegezés feltételeivel minden érdekelt teljesen tisztában legyen. A kamat és kezelési költség meghatározott mérve a pénz mai árában, az előlegüzlet természetében és kiviteli módozataiban találja indokát. Az az intézkedés pedig, hogy az esetben, ha az előleget vissza nem fizeti, tartozik a jogosított beleegyezni abba, hogy a kötvényeket az állam értékesítse s az igy befolyt összegből első sorban az előleget és járulékait vonja le, az előleg biztonsága érdekében szükséges. A jogosult érdekei az értékesítésnél biztositva vannak az által, hogy ugyanaz az árfolyam számíttatik, a melyen az állam saját kötvényeit értékesiti. A 4. §. először is kivételt tesz az 1888 : XXXVI. t.-cz. 28. §-ának azon átalános intézkedése alól, hogy csak közjegyzői, vagy pedig közjegyzőileg avagy biróilag hitelesített aláírással ellátott magánokiratba foglalt igények vezethetők be az idézett §. értelmében vezetendő naplóba. Az előlegüzletre nézve kivétel volt ezen átalános rendelkezés alól a jogbiztonság minden veszélyeztetése nélkül tehető azért, mert itt csak az állammal vagy az állam által autorizált pénzintézetekkel, még pedig ezen törvényjavaslat tervezett határozmányainak megfelelőleg kötendő szerződésekről van szó. Ugyancsak a 4. §. foglalja az elsőségi igények megóvása s a nyújtandó előlegek elsősége tekintetében azon intézkedéseket magában, melyeket fentebb részleteztem. Az 5. §. tekintettel arra, hogy az üzérkedések meggátlása végett gyors intézkedés kívánatos, a törvény azonnali hatályba lépte iránt intézkedik, s másrészt tekintettel arra, hogy nem kizárólag pénzügyi, hanem az elsőségi igények tekintetében a magánjogi viszonyokat szintén befolyásoló intézkedések is foglaltatnak a javaslatban, a végrehajtást az igazságügyi és pénzügyi ministerekre bizza. Budapesten, 1889. évi május hó 29-én. Wekerle Sándor s. h. magy. kir. pénzügyminister. i