Képviselőházi irományok, 1887. XVI. kötet • 472-537. sz.

Irományszámok - 1887-519. Törvényjavaslat, az 1888. évi XXXVI. t.-cz. alapján nyujtandó előlegekről

519. szám. 331 Melléklet az 519. számú irományhoz. Indokolás, „az 1888. évi XXXVI. t.-cz. alapján nyújtandó előlegekről" szóló törvényjavaslathoz. Az 1888. évi XXXVI. t.-cz. értelmében, az italmérési jogok helyébe lépő kártalanítási igények már most, mikor még a tulajdonképeni kártalanítási munkálatok alig vették kezdetöket, egyes pénzre szorult jogosultak részéről árúba bocsáttatnak s a pénzüzérek azokat valódi értékökkel arányban nem álló olcsó áron vásárolják össze. Ez az üzérkedés nemcsak azt a jogosultat károsítja, a ki igényét tulajdonul vagy zálogul az üzéreknek engedi át, hanem károsítja az összes jogosultakat — s igy az államot, mint magán-jogosultat is — az által, hogy, ha ezek az üzérkedések nagy terjedelmet vesznek, a kártalanítási kötvények kibocsátási árfolyama alacsonyabb lesz, mint a milyen az ezen árfolyamot befolyásoló többi körülmények között lehetne. Ennek a fenyegető bajnak csak ugy lehet elejét venni, ha a kormány, teljes biztosíték feltétele mellett, a megszorult jogosultaknak vagy egyenesen állampénzből, vagy megbízható pénzintézetek utján, ad előleget. Az 1888: XXXVI. t.-cz. 24. §-ában nyert meghatalmazás erejénél fogva és ugyancsak ezen törvényczikk többi ide vonatkozó rendelkezései mellett, 1890. évi január 1-től fogva a szükségesnek jelzett előlegezés, a kincstár érdekének veszélyeztetése nélkül, foganatba lenne ugyan vehető, de a fentérintett körülmények között veszélyesnek mutatkozik az előlegek adásával 1890. január 1-sejéig várni s minthogy ezt előbb tenni ujabb törvényes intézkedések nélkül nem lehet: alig marad más hátra, mint megfelelő törvényes felhatalmazás kérése a végből, hogy a kincstár érdekének veszélyeztetése nélkül, előlegek már ennek az évnek a folyamán is adhatók legyenek. A kincstár s illetőleg a kincstár minden jótállása nélkül előleget nyújtó pénzintézetek érdeke az előlegezés által veszélyeztetve nem lesz az esetre, ha kétségtelenül meg van állapítva egyrészt az, hogy mennyi az a kártalanítási összeg, melyre az előleg kéretik, s másrészt ha tisztázva van az a kérdés, azt illeti-e ez az összeg, a ki az előleget kéri. Ezektől a körülményektől kellett tehát mint általános feltételektől az előleg megadhatását függővé tenni. Az első feltétel: annak igazolása, hogy mennyi a kártalanítás összege, teljesültnek tekinthető, mihelyt az egyezség a jogosulttal meg van kötve, teljesültnek tekinthető azért, mert ennek 42*