Képviselőházi irományok, 1887. XVI. kötet • 472-537. sz.
Irományszámok - 1887-490. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése, br. Vay Elemér országgyülési képviselő mentelmi ügyében
164 490. szám. május 4-én tartott 70-ik ülésében báró Vay Elemér mentelmi jogát felfüggesztette s errö'l a megkereső járásbÍróságot 65. elnöki szám alatt értesítette. Ezen értesitvény vétele, illetőleg báró Vay Elemér mentelmi j ogának felfüggesztése után az ungvári királyi járásbíróság a miskolczi királyi törvényszéket kereste meg a vizsgálat végrehajtására, minek következtében ez a megkeresett törvényszék egyik vizsgálóbirája által 1883. évi június 7-én báró Vay Elemérnek folytatólagos kihallgatásával végre is hajtatott s az erre vonatkozó jegyzőkönyv mellékleteivel együtt a megkereső ungvári kir. járásbíróságnak visszaküldetett s ez által 1883. évi szeptember 1-én 2,264. szám alatt a beregszászi királyi ügyészségnek indítványtétel végett beterjesztetett. A beregszászi királyi ügyészség ezek alapján 1883. évi november hó 11-én 7,958. sz. a. indokolt indítványt terjesztett az eljáró királyi törvényszék elé, melynek "értelmében báró Vay Elemért a büntető törvénykönyv 310. §-ába ütköző súlyos testi sértés miatt vád alá helyezni s a vád alá helyezési határozat jogerőre emelkedése után végtárgyalásra megidéztetni kéri. A beregszászi királyi törvényszék azonban ezen vádindítványra hozandó határozata előtt pótlólag még a vizsgálat kiegészítését rendelte el, melynek folyamában 1884., 1885. években Ibrányi László, Ibrányi Lajos és báró Vay Lajos lettek kihallgatva s ezen pótlásokkal kiegészített iratok az ungvári királyi járásbíróság 1885. évi augusztus 6-án 3,178. szám alatt kelt határozatával indítványtétel végett újból a beregszászi királyi ügyészségnek bemutatva. A beregszászi kir. ügyész ezek után 1885. évi szeptember hó 12-én 8,394. szám alatt kelt határozatával, hivatkozva a 7,958/883. sz. a. vádinditványára, vádlott br. Vay Elemért az ott előadott s itt pótlólag felhozott újabb indokok alapján vád alá helyeztetni indítványozta, mely ügyészi indítványnak azonban az eljáró királyi törvényszék helyt nem adott s a további büntető eljárást beszüntetendőnek mondta ki. Ezen birói határozat, ugy a királyi ügyész, mint panaszos Plattner Eduárd által a törvényes időben felebbeztetett s a felebbezés az eljáró kir. törvényszék által 1886. évi július 23-án 6,245. szám alatt lett a kir. itélő-táblához felterjesztve. A kir. itélŐ-tábla 1886. évi október hó 28-ik napján határozott ez ügyben és 28,071/fc. számú végzéssel megváltoztatta a törvényszék határozatát és báró Vay Elemért a büntető törvénykönyv 310. §-ába ütköző súlyos testi sértés vétsége miatt vád alá helyezte. Ezen kir. ítélőtáblai határozat kézbesítése iránt a szükséges intézkedések megtétetvén, mielőtt az báró Vay Elemérnek 1887. február 28-án kézbesittetett volna, a beregszászi kir. törvényszék 1887. január 22-én 11,758/886. sz. alatt a képviselőház elnökéhez intézett felterjesztésében ezen büntető per folyamatban létét és b. Vay Elemérnek a kir. itélő-tábla által történt vád alá helyeztetését jelentvén, kérte vádlott mentelmi jogának felfüggesztését. Ezen megkeresést a képviselőház tárgyalás és jelentéstétel végett a mentelmi bizottsághoz utasította, mely 1887. február 26-án tartott üléséből 477. sz. a. előterjesztett jelentésében azon véleményének adott kifejezést, hogy azon körülmény, miszerint az 1884. június hóban országgyűlési képviselővé választott b. Vay Elemér ellen ezen időpont után is büntető eljárás volt folyamatban, vádinditvány tétetett, sőt vádhatározat hozatott, a nélkül, hogy a mentelmi jog felfüggesztése kéretett volna, mindazon birói bűnvizsgálati lépések és határozatoknak, melyek b. Vay Elemérnek országgyűlési képviselővé történt választása óta tétettek és hozattak, törvénytelenségét és semmiségét vonja maga után: és a mentelmi jognak utólagos megkeresés alapjáni felfüggesztése azt eredményezné, hogy a ház jogainak világos sértésével keletkezett bírói határozatok foganatosíttatnának: minek folytán a mentelmi jog felfüggesztése iránti ama megkeresés elutasítását és egyúttal azt indítványozta, hogy a mentelmi jogon ejtett sérelem
