Képviselőházi irományok, 1887. XVI. kötet • 472-537. sz.

Irományszámok - 1887-484. Törvényjavaslat, a vallás szabadságáról

484. szám. 101 b) az egyházi adó a hivek részéről vagy képviseleti alapon, vagy az egyes egyházközségek tagjainak többsége által vállalt önkéntes kötelezettségképen hajtható be. 13. §. Különböző vallásfelekezetnek által lakott községben és városban, mely a község vagyonából vagy házi pénztárából egyházi czélokra segélyt szolgáltat ki: ezen segélyben az ott létező s törvényesen elismert mindegyik vallásfelekezet igazságos arány szerint részesítendő. 14. §. Tömeges áttéréseknél vagy a 9. §. értelmében új egyház, avagy a jelen törvény értelmében vett új hitfelekezet keletkezésénél a régi egyházból kilépő hivek, ha az összes —: legalább 18-ik életévüket betöltött egyházközségi tagok számának legalább egyharmadát képezik: az egyházközségi vagyonban a népesség arányában részesülnek, kivévén a templomépületet, a paplakot s azon vagyont, melyről kimutattatik, hogy nem az egyházközség tulajdona (p. o. patrónus által használatra adatott) vagy hogy kizárólag a régi egyházban maradt tagok vagyonából s munkájával szereztetett. Ha azonban az egész egyházközség hagyja el a régi egyházat: akkor a templom és paplak is őt illeti. Ha pedig a tagok Vs-öd része lép ki, akkor a templom és a paplak értéke is megosztandó, de a régi vallásban maradt kisebbségnek joga van a templomot s paplakot megtartani akként, hogy annak értékéből a kilépettek osztályrészét kifizeti. Ha továbbá az egyházközség összes tagjai elhagyván régi egyházukat, nem egy, hanem megoszolva, több hitfelekezet kebelébe lépnek: akkor, ha barátságos egyezségben nem állapodhatnak meg, az osztozás a fentebbi elvek alapján történik s az egyházközség tulajdonát képezett templom és paplak is értékesítendő. Az alapítványokat illetőleg az alapító által kitűzött czél és tulajdonjog az áttérések eseteiben való osztozásoknál is tiszteletben tartandó. Az osztozások az áttérés megtörténtét követő hat hónap múlva eszközölhetők. 15. §. Addig is, mig a házassági jogviszonyokkal együtt az anyakönyvek vezetése is külön törvénynyel rendeztetni fog: az eddig törvényesen be nem vett vallásfelekezetek tagjaira, valamint az egyik hitfelekezethez sem tartozó egyénekre nézve az anyakönyvek vezetése iránt a vallásügyi minister, igazság-, bel- és honvédelemügyi ministerekkel egyetértőleg rendeleti utón intézkedik. II. Isteni tisztelet és ünnepek. 16. §. Mindegyik hitfelekezet avagy egyház hívei isteni tiszteletüket s mindennemű vallási szertartásaikat akár egyénileg, akár gyülekezetben közösen szabadon gyakorolhatják: szertartásaik s isteni tiszteletük alakját és módját, úgyszintén ünnepnapjaikat önmaguk állapítják meg, illetőleg arra illetékes hatóságuk határozza azt meg; imaházakat s templomokat építhetnek s tarthatnak. Azonban mind a szertartásokat s isteni tiszteletet, mind az ünnepeket illetőleg a következők rendeltetnek: a) gyülekezetben gyakorlott isteni tisztelet csak nyilvános lehet; b) sem a szertartásokban, sem általában az isteni tiszteletben nem szabad oly cselekménynek foglaltatni, mely a közerkölcsiséget sérti, vagy a polgári törvényeknek akár tiltó, akár parancsoló rendeletébe ütközik;