Képviselőházi irományok, 1887. XVI. kötet • 472-537. sz.

Irományszámok - 1887-484. Törvényjavaslat, a vallás szabadságáról

102 484. szám. c) isteni tiszteleten tartott beszédekben avagy mondott nyilvános imákban nem szabad már szentesitett polgári törvények rendeleteit bírálni, ellenük nyilatkozni avagy irántuk való engedetlenségre izgatni; d) a polgári hatóság a közegészség vagy közbiztonság érdekéből ideiglenesen eltilthatja az isteni tiszteletre való összegyülekezést, valamint a körmeneteket is. 17. §. A hazában utazó vagy tartózkodó idegenek is tarthatnak saját hitelveik szerint rendesen isteni tiszteletet, de azt kötelesek a polgári hatóságnak bejelenteni és a fentebbi §. rendeletei reájuk nézve is érvényesek. 18. §. Senki sem kötelezhető arra, hogy más vallásfelekezetbeliek vallási szertartásait vagy ünnepeit megtartsa, vagy hogy ezen napokon bárminemű munkától is tartózkodjék. Azonban bármely vallásfelekezet ünnepén a templom közvetlen közelében mindaz mellőzendő, a mi az egyházi szertartást zavarná. , 19. §• Az államnak vagy a törvényhatóságoknak, avagy a polgári községeknek szolgálatában álló tisztviselők és bárminemű alkalmazottak, úgyszintén a hadsereg tagjai (ideértve a legénységet is) nem rendelhetők ki más hitfelekezet ünnepén s egyházi szertartásán való részvételre. 20. § Az egyes hitfelekezetek ünnepei csak saját hiveik számára lehetvén rendelve: a polgári hivatalos közszolgálatban a hatóságok azokat nem kötelesek figyelembe venni. Azonban a vasárnapok általános polgári nyugalomnapoknak tekintendők s a plg. községi, törvényhatósági s állami közszolgálatban ezen napokon munkaszünet engedendő, kivéve halaszthatlanul sürgős teendők eseteit. Szent-István király napja, mint a magyar királyság alapításának emlékünnepe, általános nemzeti ünneppé nyilvánitta tik. III. Egyház-fegyelem. 21. §. Mindegyik vallásfelekezet saját egyházi szervezete szerint arra jogosított hatósága ált a gyakorolhatja saját hivei felett az egyházfegyelmet. Azonban e czélra kizárólag csak saját körében érvényesítendő erkölcsi s vallási eszközöket és egyházi köréből való kizárást alkalmazhat. Testi büntetésnek, vagyoni bírságolásnak, bezárásnak, egyházfegyelmi büntetésül alkalmazása tilos. Sőt még a fentebb megengedett fenyítékkel sem szabad senkit sújtani azon okból, mivel az illető törvényben rendelt avagy törvényes felsőbbsége által törvény értelmében parancsolt polgári kötelességét teljesiti vagy pedig mivel törvény által engedett polgári jogait szabadon gyakorolta. IV. Egyházi rendek. 22. §. Az egyes hitfelekezetek körén belül jövőre alakulandó vallási társulatok és úgynevezett egyházi szerzetes rendek csak szervezési és alapszabályaiknak s szabályaik szerint való czéljuknak a