Képviselőházi irományok, 1887. XIV. kötet • 374-413. sz.
Irományszámok - 1887-390. Törvényjavaslat, a mezőrendőrségről
390. szám. 83Az érdekközösség ügyeinek kezelésére szükséges költségek fedezése az érdekelteket terheli s e részben a kulcsot a rendszabály állapítja meg, még pedig akkép^ hogy a legeltetés költségei a legeltetett állatok arányában, az apaállatok költségei az illető anyaállatok arányában, a többi költségek pedig birtokterület arányában vetendők ki (58. §.); az illető költségeket évenkint az érdekeltek közgyűlése állapítja meg, mely rendesen a téli hónapokban a főszolgabíró (polgármester), illetőleg helyettesének elnöklete alatt tartatik (61. §.). Hogy pedig a költségek fedezete semmi tekintetben meg ne akadjon, ezen összegeknek behajtása a közadók módjára engedtetik meg (58. §.); miután az érdekközösség működése bizonyos tekintetben fontos közgazdasági érdek, s mivel ez által bizonyos vidékeken a leginkább megfelelő gazdálkodás biztosítása és fentartása czéloztatik, a behajtásnak ezen biztosított módozatát annál is inkább meg lehet engedni, mert a pénzügyi közegeknek s a hatósági eljárásnak ez nagy terheltetésével nem igen jár. A gazdasági rendtartás igy megállapittatván, az közszemlére tétetik s az érdekeltek figyelmeztetnek, hogy határozatai ellen 15 nap lefolyta alatt igényüket vagy a bíróságnál érvényesíthetik, — vagy a határozatot közigazgatási utón fölebbezhetik (60. §.).' A birtokosok közgyűlésén hozott határozatok ellen is meg van a felebbezés joga a felsőfokú hatóságokhoz, ugy hogy e részben az érdekeltek esetleg sértett igényeikben a többséggel szemben mindig orvoslást találnak. Magától értetik, hogy a határozatok a törvény szelleme, a rendtartás határozatai és a megszokott alakiságok megtartása tekintetében vizsgálandók meg s nem ezen kereteken kivül fekvő viszonyok szerint (63. §.). Miután áz egymás mellett elterülő szőlők (az u. n. szőlőhegyek) szintén közös intézkedéseket igényelnek; ezekre nézve is, a mennyiben törvényhatósági szabályrendelet nem intézkedik, az érdekelt birtokosok közös akarata, illetőleg a többség elhatározása a már emiitett formaságok megtartásával alkalmazható (64. §.). Igaz, hogy e részben már jelenleg is legtöbb helyütt léteznek szabályok (az úgynevezett hegyrendtartások), -- pl. Pápa városának 1864. október 26. alkotott nagysomlai hegység közös rendszabályai, Pozsony városának 1864. deczember 14. 8,034. sz. a. kelt hegyrendtartása; Szombathely város 1875. február 11. kelt hegyrendtartása és hegyrendőrségi gyakorlata; Komárom vármegye 1881. október 13. 156. sz., Arad vármegye 1882. deczember 31. hozott hegyközségek szervezése; Pécs városának 1883. április 20. szőlőkbeni rend megállapítása; Székelyhíd községnek 1883. február 10. hozott szőlőhegységre vonatkozó alapszabályai; Tarczal községnek 1885. október 10. a Tokajhegyalján életbeléptetendő hegyrendőri intézmény alapszabályai stb., — ezt a némely helyen már tényleg alkalmazott rendszert a javaslat jövőre is kívánatosnak tartja és minthogy a birtokosok saját viszonyaik szabályozására első sorban érdekeltek és talán a fennálló szabályrendeletek sem felelnek meg mindig a kívánalmaknak, valamint sok helyütt még nem is léteznek hegyrendszabályok, a helyesebb és rendszeresebb viszonyok meghonosítása czéljából a szőlőterületekről igy intézkedni indokolt. Főkép a phylloxera föllépte, valamint a szőlőt veszélyeztető számos egyéb rovarok és az élősdiek a szőlőbirtokra nézve azért oly kártékonyak, mert az egyes birtokosok még oly erőltetett védekezése sem használ semmit, ha az illető szőlővidék s az összefüggő szőlőterületek egy közös actióra tevékenyen nem egyesülnek és közösen megállapított rendszer és terv szerint közös erővel a közös ellenség ellen nem küzdenek. A javaslat e részben a törvényhatóságot véli leginkább hivatottnak, hogy élére állván az ügynek, területén szabályrendelet utján intézkedjék és a szükséges költséget az illető szőlőterületek birtokosaitól szőlőterületük arányában adó fejében is behajthassa. A közös védekezésnek ezen neme Francziaországban sok vidéken szokásos és a franczia kormány részéről az ekkép alakult védekező szövetkezetek (syndicats) segélyben is részesülnek; sőt nálunk is egyes törvényhatóságokban egyes vidékeken meghonosult; igaz, nálunk az efféle intézkedések eddig csak az összes érdekelt szőlőbirtokosok beleegyezése után léptek csak életbe. De épen tekintettel arra, hogy ily közös egyetértés legtöbb esetn*
