Képviselőházi irományok, 1887. XIV. kötet • 374-413. sz.
Irományszámok - 1887-390. Törvényjavaslat, a mezőrendőrségről
80 390. szám. szer és az annyira kivánt szabad intézkedési jog mellett egyes határok gazdaközönsége oda jutott, hogy a gazdálkodási rendszert meg sem változtathatja, daczára annak, hogy rósz következményeit belátja s tőle szabadulni óhajtana; mert a vele egy tagban fekvő gazdák, még pedig többnyire a törpe kisebbség, megakadályoz minden áttérést jobb rendszerhez, s folytatja az eddigi gazdálkodást. — Számos vidéken érezték ezt a helyzetet és szabályrendeletek utján kívántak a dolgon segiteni, ámde törvényes alap hiányában a szabályrendeleteket jóváhagyni nem leheteti Érezték ezt a nehézséget más államokban is és nem haboztak, ép ugy, mint a javaslat, a közös gazdálkodás szabályozásának rendezése végett törvényhozásilag is intézkedni. Egyik legújabb példa e tekintetben a porosz törvényhozás előtt fekvő törvényjavaslat: »Entwurf eines Gesetzes betreffend die Verfassung der Realgemeinden in der Provinz Hannover*, melynek czélja, mint azt a porosz képviselőház agrár bizottságának jelentése mondja: >Ob sich nicht der Erlass eines Gesetzes empfehle, welches den Realgemeinden und sonstigen als Folge des Besitzes an Grund und Boden thatsachlich bestehenden Interessentenschaften ermöglicht, ihre Verhaltnisse zu ordnen und welches eine vorlaufige Regelung bis zur Beschlussfassung insbesondere in Hinsicht auf den Beitragsfuss, das Stimmverhaltniss, die Zusammenberufung der Interessenten und die Aufsicht, treffe.* A jelen javaslat tárgyalása alkalmával időszerűnekés czélszerűnek látszott ezen kérdéssel is tüzetesebben foglalkozni és lehetőleg az egyéni szabadság túlságos korlátozása nélkül, a gazdaság által kivánt rendszerességet és szabályozást biztosítani. — Tagadhatlan, hogy ez által az egyes birtokos szabad elhatározásában korlátoztatik; de a nemzet gazdasági fejlődése érdekében ezen mulhatlanul szükséges korlátozás annyival könnyebben lesz tűrhető, mert nemcsak a vagyonosodás biztositása által előnyöket nyújt az egyes birtokosnak is, de annyi cautelához van a korlátozás fűzve, hogy érdeksértés tulaj donkép alig fordulhat elő, hacsak az önfejű birtokos mivel sem indokolt akaratának a gazdaság érdekében történő szabályozását sértésnek nem kivánnók venni. A javaslat a külső birtok használatát veszi korlátozás alá; tehát a belsőségekre nézve semmiképen kiterjeszkedni nem akar. De a külső birtokra nézve is csak l.tagositatlan határokat* vagy 2. a viszonyokhoz képest nem is az egész határt, hanem csak ily tagositatlan határok egyes részeit, 3. tagositott határokban azokat a részeket, a hol a birtokosok illetősége több dűlőben fekvő s az illető vidék szerint kisebbeknek tekinthető parcellákból áll, végül 4. ott, hol eddig is vetésforgó volt szokásban, alkalmaz korlátozásokat (49. §.). A korlátozás abban áll, hogy a közös vetésforgó, a közös legeltetés és az ugar- és tarlólegeltetés nem függ az egyesek önkényétől, hanem a gazdaságnak ezen főalkatrészére nézve a birtokosok gyűlésének többsége, vagyis a birtokosok nagyobb száma döntő; ez határozza meg hosszabb időre a gazdasági tervet és intézkedik azon rendszer keresztülvitelére nézve is (54. §.); a dolog természetében fekvőnek látszik, hogy a gazdasági rendszer, a mely jelenleg sok helyütt egészen az egyesek önkényétől függ, a fekvőségek területi aránya szerint számítandó többség által határoztassék meg, ez megadja a lehetőséget arra nézve, hogy az illető vidéknek leginkább megfelelő gazdasági rendszer az érdekelt gazdák szándékának leginkább megfelelő módon jusson érvényre. Minthogy pedig a gazdasági rendszernek ily módon való megállapítása kétségkívül mélyen belenyúl az egyes birtok tulajdoni viszonyainak szabályozásába, illetőleg korlátozásába, a gazdasági szempontból szükséges intézmény létrehozatala oly formákhoz köttetett, a melyek az egyéni tulajdon védelmét lehetőleg biztosítják, s az egyesek méltányos felszólalási igényeit figyelembe veszik. A javaslat ez okból az érdekelt birtokosok összejövetelét hatósági személy jelenlétében kívánja. Ily ülés egybehívandó az érdekelt birtokosok kívánságára; tekintettel
