Képviselőházi irományok, 1887. XIV. kötet • 374-413. sz.

Irományszámok - 1887-390. Törvényjavaslat, a mezőrendőrségről

390. szám. 75 Községi szervezetünk szerint a községi kiadások a község lakói által fizetendők; minthogy azonban az apaállatok szerzése oly községi teher, a mely tulajdonkép az anyaállatok birtokosainak előnyére szolgál, a községi apaállatok megszerzési, elhelyezési és gondozási költségeit az azokat igénybe vevő birtokosokra róvni indokoltnak látszik (30. §.). Az állattenyésztés előmozdítása czéljából most emiitett elvek csak akkor lesznek jótékony hatásúak, ha keresztülvitelük és végre hajtásuk kellően biztosítva, illetőleg kellő ellenőrzés által foganatosítva lesznek. Rendes közigazgatási közegeink számos teendőik miatt talán nem nyújtanak e részben kellő biztosítékot s ép ez okból azokban a megyékben, a hol a törvényhatóság az illető gazdasági egyesülettel karöltve az állattenyésztés előmozdítását tényleg hatályosan fokozta, csakugyan gyakorlati módon akkép segítettek ezen, hogy járásonkint ellenőrző állattenyésztési bizottságokat alkalmaznak. E czélból szabályrendeleteket hoztak például: Alsófehér vármegye 1880. október 11. 98. sz. a., Heves vármegye 1880 október 27., Hunyad vármegye 1880. szeptember 30. 109. sz. a., Szeben vármegye 1880. november 3., Csik vármegye 1881. deczember 22., Sopron vármegye 1881. június 8. 22. sz. a., Kisküküllő vármegye 1883. január 30. 17. sz. a., Torontál vármegye 1883. május 7. 419. és 713. sz. a., Bács-Bodrogh vármegye 1884. július 3. 253. sz. a., Brassó vármegye 1884. október 2. 8,934. sz. a., Komárom vármegye 1884. deczember 22. 413. sz. a., Somogy vármegye 18o4. május 5. 330. sz. a., SzolnokDoboka vármegye 1884. október 27. 101. sz. a., Csanád vármegye 1885. október 19. 187 sz. a. Ezen állattenyésztési szabályrendeletek alapján létesített s működésükben eddig jóknak bizonyult járási bizottságokat a javaslat jövőre kötelezőleg elrendeli s egyúttal gondoskodik a bizottsági tagok költségeinek fedezéséről (33. §.). Az állattenyésztési bizottságoknak főfeladata az apaállatok tenyészképességének megvizsgálása, s az apaállatok számára a tenyészigazolványok kiállítása (34. §.); természetes, hogy működésük nem terjed ki azon gazdák s állattenyésztők állataira, a kik tisztán saját gazdaságukban használják tenyész-állataikat; de ha ezek esetleg más tenyésztők számára kívánnák apaállataikat használatra átengedni, ez esetben ők ezt csakis a bizottság által kiállított igazolványnyal tehetik, ellenkezőleg kihágást követnének el és 100 frt erejéig megbüntettetnek (77. §. b). Hogy az állam apaállataira a járási bizottság működése ki nem terjed (34. §.), ez azon indokban találja magyarázatát, hogy az állam amúgy is külön szakértő közegekkel rendelkezik és a tenyészállatok elhelyezésénél és alkalmazásánál a kellő elővigyázattal jár el. Végül az állattenyésztés kellő előmozdítása czéljából a javaslat az állatállomány létszámának nyilvántartását községenkint rendeli el (38. §.). Ezen rendőri és állategészségügyi szempontból is felette fontos teendő, az állattenyésztés tekintetében már csak az anyaállatok és apaállatok közti arányszám meghatározása végett is szükséges, de nagy előnyt nyújt a járási állattenyésztő bizottság működésére nézve is, mert ily módon bármely pillanatban a megvizsgálandó apaállatok iránt kellően tájékozva lehet; a nyilvántartás vezetése a községnek nem lesz nagy terhére, mert az állategészségügyi törvény a marhalevelek kiadása tekintetében (1888. évi VII. törvényczikk 9. §., valamint e törvény végrehajtása tárgyában 1888. évi október 15. 40,000. sz. a. kiadott ministeri rendelet 7 — 29. §. szerint) amúgy is az állatlétszám ellenőrzését megköveteli, s ugyanazon törvény a legeltetésre bocsátás előtt az állatok számbavételét és megvizsgálását rendeli el (az 1888. évi VII. törvényczikk 17. §. és az 1888. évi október 15. 40,000. sz. a. végrehajtó utasítás 56. §.). IV. FEJEZET. A legeltetésről. A javaslat ezen fejezetében egyrészt tisztán mezőrendőri intézkedéseket, másrészt azonban az osztatlan legelők, valamint a község tulajdonát képező legelőkre nézve fontos mezőgazdasági és magánjogi viszonyokat érintő határozatokat tartalmaz. 10*